Századok – 1969

Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI

1070 К OTTLER FEKENC és Knauztól, hogy a május 13-i naggyűlésen („illenék ha egyszer legalább erre megjelennének") vegyenek részt.16

8 Fraknói fenntartásai aligha magyarázhatók pusztán egyházpolitikai okokkal, hiszen Ipolyi személyében köztudottan Fraknói egyik támogatója is tagja volt a szűkebb elnökségnek. Továbbá a társulat alapszabályai semmiben sem sértették meg a konzervatív egyházi felfogású embereket sem, sőt lia lehet a Magyar Történelmi Társulat — igazodva a szélesebb és többoldalú elkötelezettségű tagokhoz — konzervatívabb eszméknek adott hangot, mint a Dunántúliak. Véleményünk szerint inkább személyi ellentétek miatt tartotta magát távol Fraknói a Társulattól. Pestyvel és Thalyval szemben Fraknói nagyon tartózkodó volt. Ennek tudható be egyébként Fraknói tartózkodása a társulat közlönyétől — a Századoktól is. Az okok közé tartozott az is, hogy Fraknói és Knauz Esztergomban egy katolikus történetírói központot akartak kialakítani — tömörítve a Magyar Sión köré, szemben a Századokkal. Két évi fáradozás után kísérletük megbukott. 1869 — 70-ben mindkettőjük életútja megváltozott, és ezzel összefüggésben felfogásukat is változtatták. Különösen Fraknói szakított gyökeresen az elszigetelődési politikával, nem is eredménytelenül, mert három év múlva a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának titkárhelyettese lett. Pázmány-kutatások Pázmány Péter személye és tevékenysége kiemelkedik a magyarországi katolikus egyház történetéből. Világi és egyházi, katolikus és protestáns, hívő ós atheista történeti felfogásúak egyetértettek abban, hogy Pázmány jelentős történeti személyiség volt. Életművének, működésének értékelésében azonban már nem volt olyan egységes a történeti irodalom. Voltak, akik kritikátlanul felmagasztalták, működésében esak előremutató mozzanatokat véltek felfedezni. Mások Pázmány Péter politikai szereplését a XVII. század elején teljesen negatívan értékelték. Általában elismerték a magyar irodalmi nyelv fejlesztésében játszott szerepét, de voltak, akik irodalmi érdemeit is kétségbe vonták. A bonyolult kor, a magyar történelem viharos évtizedei, amelyben Pázmány működött, részben magyarázzák ezeket az ellentétes értékeléseket. Fraknói Vilmos már pályája elején felismerte Pázmány Péter nagyságát és jelentőségét ós egyetemi éveitől kezdve gyűjtötte a korszakra vonatkozó forrásanyagokat.168 A kitartó, több éven keresztül folytatott munkának jelentős eredményei születtek: a három kötetes Pázmány-életrajz, az akadémiai székfoglaló és a Történelmi Életrajzok sorozatban megjelent „népszerű" Pázmány-monográfiája.17

0 A XVIII. és a XIX. század első felének a történetírói nem sokat foglalkoztak Pázmány Péter személyével, ezért Fraknói legfőbb irodalmi forrásai esak az életrajzi lexikonok, egyháztörténeti összefoglalások stb. voltak.171

E lexikonok kevés életrajzi adatot tartalmaztak, ós Horányi Elek munkája kivételével, vallási elfogultságuk miatt csak zavarhatták az olvasó pontos tájékozódását. Terjedelmesebb életrajzot írt Podhraczky József a XIX. század első felében. Dolgozatában életrajzi összekötő szöveggel közreadta az általa ismert, Pázmányra vonatkozó okleveleket. Az összeállítás azonban nem sikerült, műve sem forráskiadásnak, sem életrajznak nem volt használható.172 A hazai egyháztörténeti munkákból sem sokat tudott Fraknói használni. A Lányi-Knauz-fóle egyháztörténet szinte egyidőben jelent meg a Pázmány-monográfia első kötetével, Fuxhoffer Monas terológiája ill. Czinár bővített monostor története főleg a szerzetes — ezen belül elsősorban a bencés — rendekkel foglalkozott. Elsősorban forrásanyagáért használta Péterffy Károly jezsuita történész munkáját a magyar egyház zsinatairól és az ott kiadott törvényekről, rendeletekről.173

Ugyancsak hasznos forrás-1е» Ipolyi—Fraknói, Fger, 1868. ápr. 22. OszSzKK Levelestár. Fraknói-Toldy Ferenc, Esztergom, 1870. nov. 24. MTAKK M. írod. lev .. . 107. sz. befejezvén immár Pázmány életére és korára vonatkozó nyolc éven át folytatott kutatásaimat" — írja Toldynak. Ld.: még Egyetemes Magyar Encyclopaedia XII. köt. Bpest. 1874. 62-64. 1. m Franki V.: Pázmány Péter és kora 1-3. köt. Pest, 1868-1872. - Franki V.: Pázmány Péter diplomáciai küldetése Rómába. Akadémiai székfoglaló. Magyar Sión, 1871. 801-803., 881-895.1. éskny. - Fraknói V.: Pázmány Péter. Bpest. 1886. Magyar Történelmi Életrajzok. 1,1

Czwittinger Dávid: Specimen Hungáriáé literatae, Frankfurt-Lipcse. 1711; Bod Péter: Magyar Athenas. Szeben, 1766; Kazy Ferenc: História UniversitatisTyrnaviensis. Nagyszombat. 1737; Horányi Elek: Memoria Hungarorum et provincialium scriptis editi notorum. Bécs. 1735 — 1777. 1,1

Podhraczky József: Pázmány Péter esztergomi érseknek Magyar Ország Prímásának és a római közönséges Anya-Szent-Egyház Cardinálisának élete. Buda. 1836. Péterffy Károly: Sacra Concilia ecclesiae romano-catholicae in regno Hungáriáé celebrata I—IX. Pozsony. 1741-1742.