Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
FRAKNÓI VII.MOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1059 feladat alkalmas lehetett volna a történeti jellegű feldolgozásra, de a lap jellegéből következően inkább politikai írást vártak tőle. Fraknói eikke bevezetőjében utalt az 1861-es országgyűlés összehívásának előzményeire, ,,az oly fájdalmas emlékű tizenkét évre", amikor az országgyűlés termei zárva voltak. Az okokat nem kutatja, inkább azt tanácsolja, hogy a feledés fátylát kell borítani az 1848 — 49-ben történtekre. Magyarország történetében már háromszor került a nemzet olyan szerencsétlen helyzetbe — írta Fraknói —, amikor „gonosz tanácsosok, vagy cselszövő miniszterek fejedelmeik birtokát meglopva" a magyarokat az unióba akarták kényszeríteni. Azaz a hibát — aminek következtében a magyarok és a bécsi udvar között a viszony megromlott — nem a Habsburgok, hanem a politikai tanácsadók követték el. így bélyegzi meg Lobkowitzot, Kaunitzot és Metternichet és ezzel menti fel I. Lipót, II. József, I. Ferenc császárt és mindenekelőtt Ferenc Józsefet. Félreérthetetlen a mentegető szándék, amikor azt írja: „Belátta (ti. a császár — R. F.), hogy'őt is, mint már előtte oly sok jó fejedelmet, tanácsosai rútul megcsalták és rossz útra vezették, és mivel belátta, a béke olajágával a kezében kezdett közeledni népéhez, elhatározta: kibékülni a magyar nemzettel képviselői által az országgyűlésen."97 A szerző célja: a kompromisszum. Vagyis igyekezett megtalálni azt a közeledési lehetőséget, amelyik az uralkodó iránti lojalitást is biztosítja, de ugyanakkor nem szakítja meg a kapcsolatot az ellentétes nézeteket vallókkal sem. A cikksorozat második részében, ahol a magyar országgyűlések történetével foglalkozott és ahol valóban historikusi tollra lett volna szükség, csak adatokat sorolt fel, minden elemzés és következtetés nélkül. Az Idők Tanúja jól járt Fraknói hírlapírói debütálásával, amit viszont fordítva nem mondhatunk. 1861-ben még meglehetősen kialakulatlan volt a 18 éves ifjú politikai, de még egyházpolitikai felfogása is. Véleményünk szerint a későbbiekben már tudatosan kerülte Fraknói az Idők Tanújának hasábjait.9 8 A hetvenes években pedig már határozottan szembekerült Lonkay egyházpolitikai nézeteivel, és meszze elkerülte a katolikus publicisztikának ezt a napi politikához igazodó, felszínes irányzatát.9 9 Sikeresebb publicisztikai bemutatkozása volt Fraknóinak Az Ország Tükre c. képes hetilapban, ahol Rómer Flórist mutatta be az olvasóknak.10 0 Ismeretségük, későbbi szoros baráti kapcsolatuk ekkor még csak kialakulóban van. A cikkben szinte lírai hangon méltatja a szerzetes-tudós életének alakulását, tudományos és tanári munkálkodását. Am Fraknói ez esetben sem menekülhetett az 1848—49-es szabadságharc történelmet ós emberi sorsokat alakító eseményeitől. Rómer 1848 — 49-es tevékenysége ós börtönbüntetése sokkal közismertebb volt annál, semhogy azt hallgatással el lehetett volna intézni. „Szerencsétlen korszak" — írja Fraknói, és ezzel ismét elkerüli a szabadságharc és a polgári forradalom értékelését. A megoldása hasonló az Idők Tanújában követett felfogásához: „vessünk fátylat azon korra" írja; Rómer is a 48-at és az azt követő évekre „ha nem is örömmel, de igen is a tiszta öntudat vigasztaló nyugalmával tekinthet vissza". Kényes feladatnak érezte még 1863-ban is — közel 10 évvel Rómer szabadulása után — emlékezni az abszolutizmus börtöneiben eltöltött évekre.101 Rómer munkásságából kiemeli a tudományos kutatások eredményeinek ismertetését (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek) és azt, hogy Rómer is — hasonlóan Fraknóihoz — a magyarság műveltségi szintjének az emelését óhajtja. Művelődési mozgalomnak kell visszhangozni a Kárpátoktól az Adriáig — írja Fraknói — sa csaták helyett a tudományok fejlesztésével kell megvédeni a magyarság szellemi függetlenségét. A Rómer-méltatásból — előző cikkével szemben — hiányzanak a Ferenc József császárt dicsőítő kitételek. Pedig az eltelt két esztendő alatt nem változott gyökeresen politikai felfogása, ezért úgy véljük, hogy publicisztikája arculatát talán a szerkesztők felfogása is irányította. A katolikus sajtóval és Fraknói korai publicisztikai munkásságával szoros kapcsolatban van 1864-ben névtelenül megjelent és Rostaházy Kálmánnal közösen írt politikai röpirata.10 2 Az egyházpolitikai röpirat a magyarországi katolikus egyház helyzetével foglalkozott ós kereste a megoldás lehetőségeit a „szomorú állapotokon" segíteni. "Idők Tanúja, 1861. 234. 1. " Lonkay szerkesztő ugyan az 1862. (III. évf.) december 2-i számában arról értesíti a lap olvasóit, hogy Fraknói Vilmos a lap munkatársa lesz, de több jelentős cikke a lapban már nem jelent meg. "Erre utal Ipolyihoz irt leveleiben, mikor Lonkay Antal 1874-ben a Magyar Állam-ban többször támadta Ipolyit és Tárkányi Bélát, Fraknói közvetlen barátait. Fraknói - Ipolyi, Pest, 1872. dec. 30. és Fraknói —Ipolyi, Budapest. 1874. ápr. 25. OSzKK Leve'estár. In ° Az 1862-ben induló Az Ország Tükre (szerkesztője Balázs Sándor) egyes számainak címoldalán egy-egy közéleti személyiséget mutatott be. Pl.: Eszterházy Pált, Arany .Jánost, Than Mórt, Salamon Ferencet stb. . . . Ebben a sorban szerepelt Rómer Flóris is: Ország Tükre. II. í). sz. 1863. márc. 20. (Rómer ekkor telepedett le a fővárosban.) 1,1 Rómer életére rövid összefoglalás: PRT VI. köt, 672-699.1. Bpest. 1916. A börtönbüntetésre és szabadulására ld. Нетшпп Egyed: A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Gödöllő. 1932. Rómer 1848-49-ben honvédtiszt volt, Szózat hazánk katholikusaihoz, különösen katholikus klérusához. Pesten, 1863. 48. 1. (a továbbiakban:
