Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
1058 К OTTLER FEKENC arra sem felfigyelni, hogy mennyire középkor centrikusán írta meg a könyvet. Az 1526-ig terjedő korszakkal a könyv kétharmada, a XVI—XIX. századdal csak egyharmad terjedelem foglalkozik. A katolikus egyház ós a papság szerepéről mértéktartóan ír, első művéhez hasonlítva feltűnően tartózkodik a polémiától, nem törekszik a katolikus egyház és ezen belül elsősorban a magyar egyház „viselt dolgainak" az elhallgatására vagy szépítésére.. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy a szerző szakit a katolikus történeti irodalom hagyományos felfogásával. A pápa hűbéri fennhatóságának hangoztatása a koronaküldéssel kapcsolatban, vagy az, hogy az Árpád-kori Magyarország megerősödésében a fő okot a „hő vallásosság"-ban látja, — bizonyítják ezt. Megtaláljuk ugyanakkor történetfelfogásában azt a később kiteljesedő — Pázmánnyal foglalkozó munkáiban nagy helyet kapó — gondolatmenetet, amelyben élesen elítéli Bocskai ós Bethlen politikai szerepét.9 1 A könyv szinte végig tárgyilagos hangneme itt válik szubjektívvé és munkásságában e helyen ítéli el először a nemesi rendi mozgalmakat. Lényegében innét datálható közismert, de véleményünk szerint eddigi historiográfiai irodalmunkban túlságosan leegyszerűsített, Habsburg-pártisága.9 2 A tankönyv élénk ós sokáig tartó visszhangjára, — az elutasító magatartások közül, — érdekes adalékul szolgál egy névtelen levél Fraknói Vilmos akadémiai tagsága ellen. „Iskolák számára írt munkája — írja a levél szerzője —, Magyarország története oly rossz irányú, milyenhez hasonló irodalmunkban hála Istennek nem jelent meg. De más czikkei is telvók hazafiutlan kifakadásokkal, elég legyen csak egyet felhozni: a Győri füzetekben mint elfogadott tényt. írja, hogy Illósházyban s Bocskayban nem volt hazafi érzés. Ilyesmitől hemzsegnek munkái."93 Historiográfiai irodalmunkban a katolikus történelemkönyvek közül Fraknói Vilmos tankönyvét emelik .ki.9 4 Ugyanakkor nem történik említés mások — pl. Vaszary, Füssy stb. — munkáiról. E tankönyvben Fraknói nem saját kutatásait publikálta, hanem egy megbízatást teljesített, amellyel nagyjában egyet is értett. A könyv célja a katolikus történetszemlélet megerősítése, a konzervatív történetfelfogás terjesztése volt. A kérdés másik oldala: azért bízták meg Fraknóit a tankönyv elkészítésével, mert felettesei jól tudták, hogy következetes konzervativizmusa biztosíték egy ilyen jellegű színvonalas „ellen-tankönyv" elkészítésére. Igaz az is, hogy Fraknói első munkáiban erős fogalmazással — durva jelzőkkel, pejoratív megjegyzésekkel — óhajtja diadalra vinni a katolikus történetfelfogást. Ismeretei gyarapodásával, stílusa higgadtabbá, differenciáltabbá válik; ekkor már finomabban fejti ki ugyanazt a nézetet. A nyilvánosságra kerülő ellenvélemények kedveztek Fraknóinak, mert így a vezető katolikus egyházi körök — főpapok, szerkesztők stb. — felfigyeltek a fiatal noviciusra.9 5 Egymást követik a különböző megbízatások és felkérések, amelyekben cikket, tárcát, röpiratot stb. kérnek tőle. Publicisztikája Publicisztikai bemutatkozása még a Lonkay Antal szerkesztette Idők Tanújában volt, ahol a magyar országgyűlések történetéről írt cikket.9 6 A folytatásokban közölt sorozat elé a szerkesztő a következőket írta: „Üdvözöljük a fiatal történetbuvárt a publicistái téren s óhajtjuk, hogy e téren minél gyakrabban találkozzunk." A kapott 11 ,,Boeskaynak könnyű volt Magyarországban pártot szerezni, könnyű voit szint és ürügyet is találni, mely alá nemtelen céljait elrejtve, a könnyen hívő népet megnyerje . . ." (Kiemelések — F. V.), i. m. 192. 1. 9i Lederer Emma: A magyarországi polgári történettudomány története (1945-ig). Egyetemi jegyzet, Bpest. 1963. A Habsburg-pártiság kérdését ld. alább a Pázmány-monográfia tárgyalásánál. 93 Dátum nélkül MTAK Kézirattár — Szilády levelezés. A két azonos szövegű példányt valószínűleg Hunfalvy Pálnak és Horváth СутШпек küldte Szilády Áron (??), aki ekkor már az Akadémia tagja volt. A levél" valószínű kelte 1865-66, a levélben idézett cikk: A bécsi békekötés 1606-ban. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 1864-65. F.) Kny. 1865. " Mann Miklós: i. m. 853. 1. „Ráth véleménye annál érdekesebb, mert a két évvel (helyesen: négy évvel — R. előbb megjelent Fraknói-féle tankönyvben más színben szerepel Bocskai." 15 Ipolyi írja Egerből, hogy sok tisztelője van már ott Fraknóinak és személyesen is látni szeretnék, sőt „ő Excellentiája (ti. Bartakovics Béla egri érsek) is kegyedet nyíltan például állította fel minap növendékeinek a szemináriumban". Ipolyi —Fraknói, Eger, 1863. nov. 8. OSzKK Levelestár. Az Idők Tanúja 1860-ban indult, a katolikus körök politikai napilapjaként. Kiadása ellen már a lapindítási terv nyilvánosságra kerülésekor tiltakoztak (Pesti Napló, 1859. dec. 3,4.). Az első szám 1860. jan. 2-án jelent meg, Lonkay Antal (1827 — 1888) szerkesztésében. Az első számot néhány fiatal értelmiségi - köztük Thaly Kálmán - nyilvánosan elégette, ezzel jelezve ellenérzésüket alap politikai irányvonalával szemben.: Szerk.: Angyal Dávid: Falk Miksa '-és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Bpest. 1925. 504. 1.) Fraknói felkérése az 1861-es országgyűléssel volt kapcsolatban. — Franki Vilmos: A magyar országgyűlések története. Idők Tanúja, 1861. 59—68. sz.
