Századok – 1969
Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI
FRAKNÓI VII.MOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1057 Középiskolai tankönyve Bölcsészkari hallgató még, amikor 1863-ban megjelenik gimnáziumi tankönyve Magyarország történetéről.8 4 A megbizatás ós a könyv megjelenése egyaránt nagy meglepetés volt — Fraknói ekkor 20 éves —, de egyben azt is bizonyította, hogy első munkájára a katolikus egyház illetékesei felfigyeltek. A katolikus történeti érdekek előtérbe helyezését úgy értékelték, hogy őt is megbízták azzal, hogy történelemkönyvet írjon a katolikus iskolák számára. Az októberi diploma kiadása után kedvezően változtak a magyar oktatásügy lehetőségei. A német nyelvórák csökkenéséből felszabaduló időt részben a történelemre fordították s így lehetőség volt a világ- ós magyar történet színvonalasabb tanítására. Ehhez viszont megfelelő tankönyvek kellettek. Ebben az időben még az azonos felekezetű iskolákban sem volt egységes a tankönyvhasználat. A legelterjedtebb volt Horváth Mihály tankönyve, amelyet nemcsak a katolikus iskolákban használtak.85 A katolikus iskolák számára mások is írtak ekkor történelemkönyveket. Ekkor jelent meg például a pápai ós az esztergomi bencés gimnázium két tanárának — Füssy Tamás és Vaszary Kolos — Világtörténelme, majd két évvel később Vaszary átírta ós kiadta Horváth Mihály magyar történelmét.8 6 Mindkét szerző jóval idősebb Frankóinál és ismert történészek voltak, mellettük Fraknói csak kezdőnek számított. A tankönyvek összevetéséből azonban kitűnik, hogy szakmailag ós didaktikailag Fraknóió volt az értékesebb. Fraknói tankönyve ill. a bennük megfogalmazott gondolatok nagy vihart váltottak ki a protestáns iskolai körökben, de a történetírók között is. Tudták, hogy a Fraknóiféle tankönyvnek ellensúlyozó szerepet is szánt a hivatalos katolikus tanügyigazgatás a protestáns tankönyvekkel szemben. [Erre a törekvésre utal vezérként a Religióban megjelent recenzió Bocsor István pápai református tanár tankönyvéről.87 A recenzió írója — Egri Aladár — az egész könyvet elutasította és tendenciózus hamisításnak tüntette fel az abban foglaltakat. A könyv egyetlen célját pedig így fogalmazta meg: „Percute pastorem et dispergentur oves".88 Az igazi támadást azonban Pollák János megjegyzése tükrözte, aki szerkesztői jegyzetében arra kérte Egrit, hogy a folytatást (ti. az ismertetését) szívesen veszik,—a folytatás a március 26-i számban jelent meg —, azonban „ne sokat vesződjék az ily avult vádak czáfolatával". Bocsor István történelemkönyve azonban nem hagyta nyugodni a Religio szerkesztőjét, mert a lap március 15-i számának vezércikkében ismét az elrettentő példák között szerepelt az említett tankönyv.89 ) Fraknói tehát a protestáns tankönyvek „elleniratára" kapott megbízást és ezt a tankönyv „harcos", történelemszemlélete tükrözte is. Fraknói is a hagyományos dinasztikus periodizációt alkalmazta akkor, amikor az Árpádházi királyok koráról (1000—1301), a vegyes házakból származó királyok uralkodásáról (1301 — 1526) ós a jelenleg is uralkodó ,,felséges ausztriai házból" származó királyok kormányzásáról szóló részekre taglalta munkáját. A könyv belső szerkezete mereven ragaszkodik az egves királyok uralkodásához. Ennek oka — írta — az, hogy „a királyok legnagyobb befolvást gyakorolván a nemzetre, tőlük származván többnyire azon éppen a történetnek is kiváló tárgyát képező nevezetesebb események: a királvok történetében az egész nemzetnek története mintegy visszatükrözik".9 0 Nem érdektelen " Franki Vilmos: Magyarország története. Katii, gymnasiumok középosztályai számára Pesten 1863. 258. 1. Ezen kívül 2. javított kiadása (1864) és harmadik változatlan kiadása (1865) jelenik meg. Az első kiadásban 1835-ig, I. Ferenc császár haláláig tárgyalja Magyarország történetét. 85 Horváth Mihály: A magyarok története Európába költözésöktól mostanig. Pest. 1841. Az utolsó, 10. kiadása Bpest. 1890. Horváth M. tankönvvírói tevékenységéről ld. dr. Bíró Sándor: Történelemtanításunk a XIX. szd. első felében. A korabeli tankönyvirodalom tükrében. Bpest. 1960. Biró könyvében a Horváth-féle tankönyvek értékelése nem egyértelmű. „A könyv szerkezeti beosztása és didaktikai felhasználhatósága egyaránt kitűnő" — írja Biró, míg néhány sorral később arról értesülünk, hogy a cenzúra miatt ragaszkodnia kellett a II. Ratio előírásaihoz, „s ezért az anyag felosztása a királyok személyéhez kapcsolódik". Továbbá a cenzúrával magyarázza Biró ,,a Habsburg uralkodók méltatásában már megszokott dicsérő jelzők alkalmazását" is (Biró: i. m. 181. !.), Ld. még Horváth Mihály történetszemléletének alakulásáról, fejlődéséről Pamlényi E. idézett munkáját. 89 Füssy Tamás —Vaszary Kolos: Világtörténelem. Katholikus Tanodák számára és magánhasználatra. I. Ókor. Pest. 1863 . 253 1. II. Középkor. Esztergom. 1863. 234 1. III. Űjkor. Pest. 1863. 283 1. A tankönyvről szóló vitát ld.: Magyar Sión 1863. A tankönyv sok kiadást ért el és még a század végén is használták, sőt Németh Ambrus Viktor (bencés paptanár) 1910 —1912-ben átdolgozva újra kiadta. Vaszary Kolos: A Magyarok története rövid előadásban al- és közép-tanodák számára. Horváth Mihály után. Pest, 1834 Több kiadást ért el, az utolsót 1877-ben adták ki. 87 Borsor István: Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlődésre. Pápa, A könyv őt füzetben jelent meg 1861-1865 között. A könyvről és szerzőjéről részletesen szól BiróS. i. m. 209. k. 1. és Várkonyi A.: i. m. 23-24.1. Bocsor könyvének bírálata Egri Aladártól - Religio, 1862. febr. 8. és márc. 26. 88 Religio, 1862. febr. 8. — „A fölmesterkélt vallásos türelmesség korszakának egyik kecsegtető tavasz virága gyanánt ott virul Bocsor István (kiemelés —E A.)pápai collégiumi tanár »Magyarország története«, melyben akath. egyháznak, vad pogány elődeinknek a ker. hitre való térítésében kifejtett. . . méltó buzgalmát oly alávaló gúnyos szavakkal ecseteli, hogy azt szennyes csapszék pórias hősének is becsületére válhatnék." "Religio, 1862. márc. 15. „A katholikus sajtó ügyében" c. vezércikkben K. A. aláírással. Franki: i. m. 4. 1.
