Századok – 1969

Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI

1052 ROTTLEE FERENC István — nyomdokán haladva egészen fiatalon került a pesti egyetemre. Már 1841 szeptemberében tanári pályázatot adott be és ekkor kitűnt nyelvtudásával és széleskörű forrásismeretével. 1848-ban rendes tanár lett, de a szabadságharc bukása után érvénytelenítették kinevezését; ezután gyötrelmes húsz év következett számára, 1867-ig, mikor végre kinevezték nyilvános rendes tanárnak.4

1 Tudományos munkásságát nem jelezték sokasodó publikációk. Móltatói szerint szóban sokkal többet tudott nyújtani, mint írásban. Ebből következett az is, hogy mint tanárt nagyra becsülték ós értékelték, „sokat tudott és tanítványai sokat tanultak tőle" — írta róla Szentpótery Imre.4

2

Fraknói is sokat kapott Horvát Árpád előadásaiból, de, mint írta, nem annyira diplomatikát és heraldikát, mint inkább jogtörténetet, ami Horvát kedvenc studiuma volt. Horvát Árpád az 1860-as évek elején azon kevesek közé tartozott, akik nagy figyelemmel kísérték a külföldi tudományos irodalmat és ezekre tanítványai figyelmét is ráirányította.4

3 A legkevesebb kötődése Fraknóinak az egyetem filozófiai tanárához, Horváth Cyrillhez volt.4

4

Horváth a kötelező magyar tanítási nyelv bevezetésekor került az egyetemre. Piarista pap volt, a szegedi líceumban tanított és fiatalon az Akadémia t agja lett. Nem véletlen, hogy amikor a magyar nyelvű tanítás ügye napirendre került, Horváth Cyrill-re gondoltak, hisz ő már 1841-ben szenvedélyes hangú leveleiben fejtette ki Pesty Frigyesnek az anyanyelv használatának a szükségességét.4

5 Mint a filozófia tanára azon fáradozott, hogy egy összefoglaló, az ellentétek kiegyenlítésére törekvő filozófiai rendszert alkosson. Filozófiai felfogása a hazai kortársak közül Szilády Áronóhoz, a külföldiek közül pedig — ha csak részben is — Herderéhez hasonlítható.4

" Fraknói filozófiai képzettsége ezekben az években eléggé hiányos volt. A teológián megismerte a katolikus bölcseletet és minimális jártasságot szerzett az egyéb filozófiai irányzatokban. így Horváth előadásai tágították szemléletét, bővítették ismereteit anélkül, hogy Horváth nézeteit magáévá tette volna.4

' Az első tanulmány Egyetemi évei alatt írta és jelent tette meg Fraknói Vilmos első tudományos igényű dolgozatát.4

8

Az Akadémia a szabadságharc bukása utáni első, 1858 decemberi nagygyűlésén történettudományi pályázatot hirdetett meg, amelynek témája a magyarság honfoglaláskori műveltsége és a kereszténység felvétele volt. Az 1860 már, iusi határidőre három pályamunkát nyújtottak be. (Egyik mimka már határidő után érkezett, de végül azt is elfogadták.) A bírálóbizottság a díjat — 100 aranyat — a „Perdius et pernox sat" jeligéjű dolgozat szerzőjének ítélte oda.49

À szerző a hittudományi kar egyik diákja: Fraknói Vilmos volt. E munkának és megjelentetése körülményeinek nagy hatása volt Fraknói történetírói pályakezdésére. Nemcsak fiatalabb éveiben, hanem akkor is, amikor már neves történészként és tudománypolitikusként ismerték és tartották számon, többször visszaemlékezett a sikeres indulás serkentő hatására. A pályázatok elbírálásánál nagy szerepe volt Toldy Ferencnek, aki akkor az Akadémia főtitkára volt. Az egyetemen — mint ezt írtuk — Toldy 1862—1869 között nem- ^ csak irodalmat, hanem magyar történelmet is tanított.5

0

Nem tudjuk bizonjesan, hogy a cikkében gúnyos hangon támadta ezt a tervezetet. Fraknói ellenszenve a 8C-:is években is „kísérte" Heivat pályafutását. Fraknói Horvát irodalmi meddőségét ill. saját bőségét vélte az clleiitétek с Vénák, airir.ck rémi alf r.'a veit is. " SzeiUpétery: i. m. 296-297. 1. " Szentvétery : i. m. 591. 1., ill. Károlyi Á.: i. m. 15. I. " Ezt bizonyítja pl. magánkönyvtárának kéziratos jegyzéke, ahol a legjelentősebb kurrens külföldi iiodalcm is megtalálható. - I d.: OSz.KK Oct. Hrng. 562. — Ugyancsak kéziratos feljegyzései kőzött található az at} cil Errópa összes könyv- és levéltárának címjegyzéke és a különböző ktnyvkérő nyomtatványok, — Id.: CFíKK Fol. Hirp. 1159. " Horváth Cyrill (1804-1884) életére és munkásságára M. Pauer Imre: Emlékbeszéd Horváth Cyrill felett, Emlékbeszédek, 11T. "„Azonfelül látja, hogy én német írásra magyarul felelek. Már ezt könnyen magyarázhatná német nyelv iránti gyűlöltségre. Kegyedről azonban ilyesmit nem várhatok. Kegyed jól tudhatja: báimonnyiie becsülöm én a nélmet nyelvet, s mely buzgón használom a német nyelv remekeit. IIa német országban (sic !) s német szüléktől származtam volna, én is németül írnék. Mint magyar, s mi több, mint magyar literátor nem akarok nemzeti kötelességeink ellen véteni s ezért szigorúan föltevém magamban soha magyarul tudónak más nyelven nem írni, mint ma -gyárul." Horváth Cyrill - I'esty Frigyes, Szeged, 1841. dec. 2. OSzKK I.ev. •« A magyar irodalom története, Szerk.: Sűtér István. 4. köt. Bpest. 1965.1019.1. és SzeiUpétery Imre: i. m. 537.1. " Fraknói filozófiai felkészültségéről és történetfelfogásáról Id. alább. "I.d.: Franki Vilmos: A magyar nemzet müveü^égi állásának vázlata az első fejedelmek korában. Pest. 1861. Bevezetés, ill. Budapesti Hírlap, I860, ápr. 4. Napi újdonságok. " A könvv kiadásában a jelige egész szövege egy Cassiodorus idézet. A klasszikus ókori szövegek egyik megőrzőjétől. Theoderik államférfiától, Cassiodorustól olvasható a következő idézet: „Perdius et pernox patrum memoris revolve, serutare gentis tuae cunabula, regestas et annalium momenta observa: turpe enim est in patria sua peregrinum esse." "Ld. MTAK Kézirattár, Ms. 10.015.