Századok – 1969

Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI

FRAKNÓI VII.MOS TÖRTÉNETÍRÓI PÁLYAKEZDÉSE 1047 nyában tehát a részleteknél kell kezdenünk, a későbbi szintézis reményében. Mindenekelőtt azoknak a historikusoknak az életművét kell elemeznünk, akik irányítói, vezetői vagy legalább nagyhatású egyéniségei voltak e csoportnak.3 Alábbi tanulmányunkban az irányzat „szellemi atyjának,"4

Fraknói Vilmosnak a történetírói pályakezdésével foglalkozunk. Fraknói Vilmos a dualizmuskori történetírásnak egyik jelentős egyénisége volt. Hatalmas életmüve már saját korában is ellentmondásoktól terhes, ennek ellenére nagy hatású volt. Tudománypolitikusként — az Akadémia osztálytitkára, majd főtitkára és másodelnöke, ill. a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője — így egyik irányítója volt a XIX. század utolsó harmada szellemi közéletének. Munkásságának kritikai feltárása talán hozzájárulhat a korszak historiográfiájának teljesebb feltárásához. Életrajzi adatok 1871-ig Fraknói Vilmos 1843. február 27-én született a Nyitra megyei Ürményben, ah о apja — dr. Franki Sándor — a gr. Hunyadi uradalom orvosa volt.5 A zsidó vallású család 1845-ben tért át a katolikus hitre.6

Fraknói méltatásai során a család hitváltoztatása és névmagyarosítása a szokásosnál gyakrabban felvetődött, és ez a katolikus főpap esetében részben érthető is. Fraknói életpályájának ismerői — tisztelői és ellenségei egyaránt — sokat időztek ezeknél a mozzanatoknál. Berzeviczy Albert akadémiai emlékbeszédében pl. azt írta, hogy Fraknói „szüleitől, kik eredetileg zsidók voltak, a Franki nevet örökölte, melyet csak atyja halála után, 1874 elején, tehát 31 éves korában cserélt fel a magyaros hangzású Fraknói névvel".' Ezzel a fogalmazással arra engedett következtetni, hogy a névváltoztatás atyja halálának a függvénye volt, és ezzel zárult volna le véglegesen Fraknói katolizálása. Ezzel szemben a névváltoztatás nem függött össze az áttéréssel ós semmi köze sem volt Franki Sándor életéhez vagy halálához; ezt jól bizonyítja az a tóny is, hogy apja 1865. április 13-án halt meg8

és a névváltoztatást Fraknói csak kilenc ( ! !) évvel később kérte és kapta meg, mikor már közel tíz éve felszentelt pap volt.9 Tóth László is összefüggést látott a kikeresztelkedés és Fraknói életútja között. „Ez a mozzanat — írja —, amely oly sok konvertita életében pusztán külső formaságot jelentett, nála sorsdöntő volt egész életére. A katolicizmus már kora ifjúságától "kezdve lelki tartalmat adott az életének, s a nagyszombati és esztergomi papi iskolák katolikus szellemű nevelésén kívül éppen ennek a bensőséges katolicizmusnak tulajdonítható, hogy már serdülő korában hivatást érzett a papi pályára."10

Ismeretlenek előttünk az apának a tervei a kikeresztelkedéssel kapcsolatban. Azonban aligha tévedünk, ha a lelki élet megfoghatatlan és mórhetetlen hatásaival szemben inkább a realitások, a társadalmi és politikai okok oldaláról közelítjük meg a kérdést. Valószínű, hogy az apa, elsősorban gyermekeinek a magyar társadalomba való könnyebb beüleszkedését, esetleg gyorsabb karrierjót kívánta ezzel segíteni. A kikeresztelkedés Fraknói Vilmos tudta nélkül törtónt (kót esztendős volt mindössze), de középiskolás korát természetesen befolyásolta. Pályaválasztásának indítékait nem ismerjük; döntését talán környezete, pap tanárai vagy egyik nagyhatású lelkiatyja befolyásolhatta; de mindezekhez feltétlen hozzájárult a fiatal Fraknói tudásvágya és annak felismerése, hogy a papneveldék akkor kiváló lehetőséget biztosítottak a tudás megszerzésére, és a képességek kibontakoztatására.' s Felfogásunk szerint a dualizmus korában élő és munkálkodó papi történetírók közül az alábbiakra kellene nagyobb figyelmet fordítani: Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos, Knauz Nándor, Pór Antal, Bunyitai Vince (a világi papok közül), Rómer Flóris, Csaplár Benedek, Békefi Rémig, Sörös Pongrác (a szerzetesek közül). 1 Háman Bálint: A magyar történetírás új útjai. Bpest. 1031. 32. 1. 5 Életrajzát még nem írták meg. Néhány életrajzi adalékot közöl: Berzeviczy Albert: Fraknói Vilmos ig. és t. tag emlékezete, a MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XX. köt. — 2. szám, Bpest, 1927. (A továbbiakban Emlékbeszédek.) Adatai inkább csak arról az időszakról vannak, amikor Fraknói már ismert tudósként élt és tevékenykedett. Ennél korábbi adatai pontatlanok és hiányosak. Tóth László: Fraknói Vilmos. Magyar Könyvszemle, 1924. évf. 98 — 105. 1. és kny. 1925. Nekrológ jellegű írás, kevés életrajzi utalással. Zeitiger Alajos: Egyházi írók Csarnoka. Esztergom-Főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, 1898. 135 — 141. 1. A néhány adatot tartalmazó életrajzon kívül megközelítőleg teljes bibliográfiát közöl (1891-ig bezárólag). Ld. még: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. III. köt. Bpest. 1894. 702-712. 1. 8 Berzeviczy: Emlékbeszédek, 5 1., Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 702. 1. 7 Berzeviczy: uo. 8 Fraknói Vilmos levele Ráth Károlynak, Nagyszombat, 1865. ápr. 25. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, M. írod. Levelezés, 4. r. 163 I. k. (A továbbiakban MTAKK Ráth K. levelezése.) • Dr. Franki Vilmos — dr. Fraknói Vilmos m. t. akadémiai osztálytitkár. BM 11260 — 74. Századunk névváltoztatásai. 1800 — 1893. Bpest. 1895. 80. 1. Tanulmányunkban az idézetek és a jegyzetek kivételével mindenütt Fraknóit írunk. " Tóth László: i. m. 98. 1.