Századok – 1969

Közlemények - Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861–1871) 1046/V–VI

KÖZLEMÉNYEK Rottler Ferenc: Fraknói Vilmos történetírói pályakezdése (1861—1871) Bevezetés Az elmúlt évek tudománytörténeti irodalmában jelentős helyet foglalt el a magyar történetírás története. Néhány kiemelkedőbb történetíró életútjának és munkásságának az elemzése, az egyes történetírói irányzatok feltárása, vagy legutóbb a Magyar Történelmi Társulat centenáriumával kapcsolatban megjelent tanulmányok, mind közelebb hozzák azt az időt, amikor el lehet készíteni a magyar történetírás történetének az összefoglalását.1

Az elért eredményeknél nem kisebbek azonban a megoldandó feladatok sem. Jelentős történetírói irányzatokról vagy historikus csoportokról ma még keveset tudunk. Ezek közé tartozik az ún. egyházi történetírás ill. egyes képviselői munkásságának a feldolgozása, értékelése. A magyar polgári történetírás kibontakozása nagyjából egybeesett a magyarországi polgárosodás időszakával. A XIX. század közepén lejátszódó társadalmi és gazdasági változások következtében megváltoztak a politikai viszonyok is. Mindezek a változások nem hagyták érintetlenül a katolikus egyházat sem. A magyarországi katolikus egyház a hosszúra nyúlt ellenreformáció időszakában kiigazította sorait és visszaszerezte — ha nem is hiánytalanul — régebbi gazdasági, kulturális és politikai pozícióit. A XVIII. század végén a felvilágosodás és a jozefinista egyházpolitika hatására azonban ismét meggyöngültek a hadállásai. A XIX. század első felében a liberális magyarországi közszellem semmiféle eredményes egyházi „ellentámadást" nem tett lehetővé. Az 1848—49-es szabadságharc bukása utáni időszak azonban kedvezett a konzervatív egyházi restaurációnak és megkísérelték felszámolni a jozefinizmus „átkos" örökségét. Ebben a restaurációs folyamatban fontos szerepe volt az egyházi történetírásnak ill. képviselőinek is. Nekik kellett a katolikus egyház történeti múltját igazolniok, a katolikus törtónetfelfogást propagálniok s e célból a hazai tudományosság, oktatás különböző fórumain is szerepet kellett vállalniok. Az irányzat képviselőit elsősorban a papi történetírók között kell keresnünk, de felfogásunk szerint ide kell sorolni azokat a világi történelemtanárokat,publicistákat, írókat stb. is, akik elkötelezték magukat a katolikus egyháznak, azzal szoros kapcsolatot ' alakítottak ki ós a tanári katedrákon, az újságok, folyóiratok hasábjain — tegyük hozzá, hogy széleskörű hatással — terjesztették a konzervatív egyházi történetfelfogást.2

A közös világnézeti, történetszemléleti alapok ellenére, — mindjárt itt hangsúlyoznánk — ez az irányzat igen differenciált volt, mind tagjainak társadalmi helyzete, mind politikai felfogása tekintetében. A katolikus egyház dualizmuskori helyzete, egyházpolitikája részleteiben még feltáratlan. Ebből következik, hogy ma még nem látjuk világosan az egyházi történetírás fellendülésének minden indítókát, összetevőjét sem. Úgy véljük, az összefoglalások hiá-1 Az 1960 óta megjelent munkák közül legjelentősebbek a Tudománytörténeti Tanulmányok eddig megjelent kötetei: R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása, Bpest. 1961, Qunxt Péter: Acsády Ignác történetírása, Bpest. 1961, Varga Zoltán: A Széchenyi ábrázolás fő irányai a magyar történetírásban, Bpest. 1963, Márkus László: A szociáldemokrata történetfelfogás kérdéséhez, Bpest. 1963. A Századokban megjelent tanulmányok közül: Lederer Emma: Marczali Henrik helye a magyar történetírásban, Századok, 1962, Mann Miklós: Itáth Károly élete és munkássága. Századok, 1965, Tilkovszky Lóránt: Kísérlet Történelmi Társulat alapítására 1845-ben. Századok, 1966, Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Századok, 1966, uö: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál. Századok, 1987. 2 A katolikus történetírókról, az irányzat jellemző ismérveiről, ld. Rottler Ferenc: Beiträge zur Kritik der Historiographie des frühen Mittelalters. Über die Geschichtsanschauung László Erdélyis. Annales Universitatis Budapestiensis, Sect. Hist. 111.15 Bpest. 1961, 121-152. 1. A világiak közül pl.: Török János, Lonkay Antal stb.