Századok – 1969
Tanulmányok - Tokody Gyula: Az első világháború utáni forradalmi változások hatása a nagynémet történetírásra 990/V–VI
A FORRADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A NAGYNÉMET TÖRTÉNETÍRÁSRA 1003 Az 1920-as években, amikor — mint már említettük — Ausztriában és Németország köreiben újra felélénkültek a közép-európai föderációs tervek, s amikor — nem utolsósorban szovjetellenes célzattal — az Európai Egyesült Államok megteremtéséről cikkeztek politikusok, teoretikusok és újságírók, a Srbik-féle Metternich-biográfia ugyanazt a feladatot igyekezett teljesíteni, mint e könyv 1950-es években történő újbóli kiadása: tudományos eszközökkel bizonyítani a konzervatív tartalmú európai integrációs törekvések történelmi létjogosultságát. Emellett ki ne vette volna észre az olvasók közül, hogy Metternich példája olyan föderációs megoldást sugall, amelyben a németség nemcsak egyenjogú, hanem kifejezetten vezető szerepet tölt bc. Olyan politikai célt tehát, amely a könyv megjelenésekor már a hivatalos német külpolitikának is vezérlő eszméje volt, s amely a német és osztrák közvéleményben egyaránt tömeges támogatásra számíthatott. Ami pedig a gesamtdeutsch történetfelfogást illeti, a Metternich-biográfia félreérthetetlenül megmutatta az új szemlélet nagynémet rokonságát. A Deutscher Bund történelmi szerepének pozitív értelmezése — ha nem is jelentette a német egység kisnémet megoldásának elvetését — a régi nagynémet-föderatív gondolatok elismerését tükrözte. Metternich történelmi példaképpé emelése, a metternichi politika minden kritikai észrevétel ellenére való igazolása azonban heves elutasításra talált egyes német ill. osztrák liberális történészek részéről. Nem annyira Veit Valentinra gondolunk, akinek 1848-ról s annak előzményeiről kifejtett baloldali liberális álláspontja magától értetődő ellentmondásban volt Srbik felfogásával,49 hanem inkább Viktor Bibi, osztrák liberális történészre, aki éveken át közvetlen küzdelmet folytatott Metternich rehabilitálása ellen. E küzdelem jelentőségét aláhúzta, hogy Ausztriában a Metternich-kérdés mindig, de különösen az első világháború utáni időszakban, a forradalmi és ellenforradalmi erők feszülő, sokszor véres összecsapásokban kitörő légkörében a százéves időtávolság ellenére is élő politikai probléma maradt. Bár Bibi maga is azt állította, hogy Srbik írta meg Metternich életművének első valóban tudományos történetét, teljes mértékben elvetette a róla megrajzolt képet. Bírálatában azonban túlzottan is központba állítja az államférfi egyéniségének szubjektív vonásait és visszataszító politikai módszereit. Bibi Metternichje híján van a magasztos gondolatoknak, eredményeit az intrika, a lélek-kufárkodás eszközeivel éri el, mértéktelenül kihasználja a hercegek rettegését a forradalomtól, állandó hajszát folytat a szabadabban gondolkodó elemek ellen, s ami a legfontosabb: hibás politikájával aláássa a Habsburg-monarchia belső és külső helyzetét, döntő mértékben hozzájárul annak későbbi széthullásához.50 Srbik éles hangú kritikában utasította vissza Bibi Metternich-felfogását,51 de a liberális osztrák történész is többször visszatért erre a kérdésre, ismét és ismét hangsúlyozva azt az álláspontot, amely szerint az 1918-as összeomlás végső soron Metternich politikájának volt a következménye.5 2 A hivatalos német és osztrák történetírásban azonban ez az álláspont 49 Vö.: Schleier: Veit Valentin. Studien ... II. köt. 326—369. 1. 50 Vö.: Viktor Bibi: Metternich in neuer Beleuchtung. Sein geheimer Briefwechsel mit dem bayerischen Staatsminister Wrede. Nach unveröffentlichten Dokumenten aus. den Archiven in Wien und München. Wien. 1928. 51 Vö.: MIÖG. 1927. XLII. Bd. 397—409. 1. 52 Bibi idevonatkozó művei: Lügen der Geschichte. Hellerau b. Dresden. 1931. -Metternich, der Dämon Österreichs. Leipzig—Wien. 1936.—Ezaz álláspontja egyébként 6*
