Századok – 1969
Tanulmányok - Tokody Gyula: Az első világháború utáni forradalmi változások hatása a nagynémet történetírásra 990/V–VI
1004 TOKODY GYULA nem tudott utat törni magának. Nemcsak és nem elsősorban Bibi individualista, az események okait a történelmi személyek tevékenységében kereső módszere, vagy tendenciózus forrásfelhasználása, illetve forráskritikai gyengeségei miatt,53 hanem mert mint már utaltunk rá — a győztes ellenforradalom, majd a 30-as évek nacionalista-fasiszta légkörében Metternich és az általa képviselt politikai törekvések liberális megítélése és megbélyegzése keresztezte az ismét európai uralomra törő német hatalmi tendenciákat. Ezek az ismert politikai körülmények adnak magyarázatot arra, hogy a Metternich-biográfia megjelenése után a gesamtdeutsch nézetek a liberális támadások ellenére gyorsan terjedtek, meghódítottak vagy legalábbis erősen befolyásoltak számos német, méginkább osztrák történészt, s még Srbik kisnémet beállítottságú bírálói (Fritz Härtung vagy Erich Brandenburg) sem vetették nyíltan el azokat, csupán gyakorlati alkalmazásukban láttak vitaproblémát. A vezető osztrák történeti folyóirat gesamtdeutsch történészek irányítása alá került, s ezt a példát a 30-as évek közepén a Historische Zeitschrift is követte. Miután ugyanis Friedrich Meineckét a fasiszták eltávolították a folyóirat éléről, az új kiadó Kari Alexander von Müller — a követendő irányvonalat a gesamtdeutsch történetfelfogásban jelölte meg.54 1938-ban pedig a Heinrich von Srbik 60. születésnapjára kiadott tanulmánykötet szerzői között Alfons Dopsch-tól, Oswald Redlichtől vagy Friedrich Meinecketől Walter Frank-ig, a rossz emlékű „Birodalmi Történelmi Intézet" („Reichsinstitut für Geschichte des neuen Deutschlands") fasiszta vezetőjéig felsorakozott az osztrák és német polgári történetírás csaknem minden nevesebb képviselője.55 A gesamtdeutsch történetfelfogás terjedésével párhuzamosan nőtt Srbik politikai befolvása. 1929—30-ban — egy éven át — oktatásügyi miniszter volt, s ettől kezdve az osztrák politikai élet egyik közismert, a német követséggel személyesen Franz von Papen-nel — szoros kapcsolatban álló reprezentánsa lett. 1938-ban, az Anschluss megvalósítása után a bécsi Tudományos Akadémia elnökévé nevezték ki és mint a fasiszta párt tagját a Reichstag képviselőjévé választották. E pozíciók a fasizmus időszakában is széleskörű lehetőséget nyújtottak számára a gesamtdeutsch történetfelfogás propagálására és újabb történeti kutatásokban való alkalmazására. Az első világháború utáni forradalmi változásokból reakciós kiutat kereső nagynémet történetfelfogás így a gesamtdeutsch iskolán keresztül végül is a fasiszta történetírás szerves részévé vált, mintegy történetszemléleti síkon tükrözve azt az utat, amelyet vezető képviselői tettek meg a nagvnémet nacionalizmustól a fasizmusig. A gesamtdeutsch történetfelfogás főbb tézisei Alig van a német és osztrák történelemnek olyan fontosabb elvi kérdése, amelyre vonatkozóan a gesamtdeutsch történetírás ne dolgozta volna ki saját, a kisnémet és a régi nagynómet felfogástól eltérő álláspontját. Ennek az Ausztria összeomlásáról már korábban — még Srbik Mettemich-biográfiája előtt — megjelent munkájában is tükröződik: Der Zerfall Österreichs. 2. Bde. Wien. 1924. 63 Vö.: Arnold Oskar Meyer: Der Streit um Metternich. HZ. 1938. Bd. 157. 75— :84. 1. 54 Vö.: Karl Alexander von Müller: Zum Geleit. HZ. 1936. Bd. 153. 1—o. 1. 55 Vö.: Gesamtdeutsche Vergangenheit. Festgabe für Heinrich Ritter von Srbik zum 60. Geburtstag am 10. November 1938. München. 1938.
