Századok – 1969
Tanulmányok - Tokody Gyula: Az első világháború utáni forradalmi változások hatása a nagynémet történetírásra 990/V–VI
A FORRADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A NAGYNÉMET TÖRTÉNETÍRÁSRA 997 ború után megjelent kétkötetes historiográfiai összefoglalójának megfelelő fejezete2 5 új szempontokat már alig vet fel, legfeljebb kiegészíti az említett tanulmány elvi tételeit. Tekintettel arra, hogy a gesamtdeutsch történetfelfogás létrejötte és iskolává alakulása Srbik nevéhez fűződik, annak vizsgálatánál az ő munkásságát vettük alapul, s ebben a tanulmányban már a terjedelemre való tekintettel is - tanítványainak működését figyelmen kívül hagytuk.26 Srbik osztrák, pontosabban az idők folyamán osztrákká vált hivatalnokértelmiségi családból származott. Apja miniszteri tanácsos, anyai nagyapja a katolikus nagynémet beállítottságú Wilhelm Heinrich Grauert volt, akit még Leo Thun neveztetett ki a bécsi egyetem történész professzorává. Az 1878-ban született Srbik egyetemi tanulmányait Bécsben végezte el, többek között Oswald Redlich és Alfons Dopsch tanítványaként. Első nagyobb munkája az állam és az egyház középkori kapcsolataival Ausztriában foglalkozott,27 a későbbiek során azonban főleg gazdaságtörténeti témák felé fordult. Habilitációs dolgozata az I. Lipót és Mária Terézia közötti időszak állami exportkereskedelmének történetét dolgozta fel,2 8 majd egyéb, a Németalföldre vonatkozó osztrák államszerződések kiadása, vagy a Wilhelm Heinrich Grauert életművét értékelő tanulmánya mellett, figyelmét az osztrák sóbányászat és sókereskedeleni kérdéseire összpontosította. 1912-ben a grazi egyetem rendkívüli, 1917-ben pedig rendes professzorává nevezték ki. A háború kitörése után a tiroli fronton katonai szolgálatot is teljesített. Élményei megszilárdították nacionalista gondolkodását, egyben azt az álláspontját is, amely szerint az osztrxk hadsereg nem csupán dinasztikus hatalmi eszköz, hanem igen jelentős államfenntartó értékkel rendelkezik, egyszerre képviseli a legjobb német és az univerzális-középeurópai tradíciókat.24 Ez az álláspont már bizonyos gesamtdeutsch nézeteket tükröz, s egy e kérdést tárgyaló tanulmánya az új torténetfelfogás kialakulásának talán első tudatos lépése volt. Az osztrák sóügyre vonatkozó kutatások 1917-ben jelentek meg,3 0 s ezzel lezárult Srbik munkásságának gazdaságtörténeti iránya. 1918 decemberében, tehát alig egy hónappal a polgári forradalom németországi győzelme és az osztrák köztársaság kikiáltása után a grazi professzor nagy előadási tartott az 1848-as bécsi forradalom szociális jellegű kérdéseiről az egyetem 25Srbik: Geist lind Geschichte vom deutschen Humanismus bis zur Gegenwart. Bd. I und II. München—Salzburg, 1950—1951. 26 Legközelebbi munkatársainak ill. tanítványainak Wilhelm Bauert, az osztrák akadémia még a háború után is működő tagját, Adam Wandruszka kölni professzort és a legutóbbi időben fasiszta botlányairól hírhedtté vált Taras von Borodajkewycz-et tartják. Srbik nézetei azonban a mai idősebb osztrák történész generáció jelentős részére kisebb-nagyobb hatással volt. 27 Die Beziehungen von Staat und Kirche in Osterreich während des Mittelalters. A munka a Dopsch által alapított „Forschungen zur inneren Geschichte Österreichs" c. sorozat első füzeteként 1904-ben jelent meg. 28 Der Staatliche Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Theresia. Wien. 1907. 29 Vö.: Wilhelm Bauer: Heinrich Srbik. Nachruf. Wien. 1952. 336. 1. Sonderabdruck aus dem Almanach der Österreichischen Akademie der Wissensehaften, 101. Jahrgang (1951). — Srbik halála után több megemlékezés is napvilágot látott: Adam Wandruszka: Heinrich von Srbik. MIÖG LIX. Bd. 1951. Werner Näf: Heinrich Ritter von Srbik (1878—1951). HZ. 1952. Bd. 173. 95—101. 1. Anyaggazdagságban, részletességben azonban Bauer fenti munkája felülmúlja ezeket a megemlékezéseket. Srbik életrajzi adatainak ismertetésekor ezért elsősorban az ő tanulmányát vettük figyelembe. 30 Studien zur Geschichte des österreichischen Salzwesens. Wien. 1917.
