Századok – 1969
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században 939/V–VI
HISTORIOGRÁFIAI TÖREKVÉSEK MAG VARORSZÁGON 983 haladást, a realista gondolkozást szolgálta. Ehhez Magyarországon még egy sajátos körülmény járult. A volt feudális uralkodó osztályok egyes csoportjai hallatlan erős adaptációs képességgel rendelkeztek: az új elméleteket igen gyorsan, sőt vulgarizálva ideológiájuk formális részeivé tették. így itt számolnunk kell a Comte nevét ürügyül használó köznemesi romantikával is. E zűrzavarban kétségtelen, hogy rendet teremtett volna a pozitivista történetszemlélet kritikus áttekintése, ehhez viszont mindenekelőtt világosan tisztázott társadalmi bázisra, a szellemi élet valóban polgári viszonyaira lett volna szükség. Ám olyan országban, ahol a tudományos és társadalmi életben eluralkodtak a régi feudális viszonyok, a tudós történetszemléleti gondjaival magára maradt s legfeljebb íróasztalának dolgozhatott, mint Zsilinszky Mihály.79 így a kérdésre — vajon voltak-e, vannak-e Comte és Spencer történetszemléleti eszméinek hívei Magyarországon — csak hiányos, ellentmondásos és vulgáris válaszok születtek. A historiográfiai érdeklődés, mint a bevezetésben említettük, karöltve jár a történetszemléleti igényekkel. Olyan ez utóbbi a történetírásban, mint a vizek öntisztító rendszere. Ha kivész a szemléleti igényesség, vagy pótmegoldásokkal helyettesítődik. akkor a történettudományt zavaros, tisztázatlan nézetek fertőzik meg és iszaposítják el. A történetírás önértékrendszerének eszmei zűrzavarát mi sem bizonyítja jobban, mint a pozitivista történetszemlélet magyarországi jelentkezéséről ez időben feltűnt nézetek esetlegessége és kidolgozatlansága. A Budapesti Szemlében Kovács Lajos hirdeti azt a felfogást, hogy Széchenyi A. Comte eszméinek úttörője volt. Széchenyi ösztönös pozitivizmusának tételét azután Zsilinszky erősíti meg, mégpedig helyes szándékkal, de szerencsétlen eredménnyel. Egyik oldalon a pozitivizmus minden irányzatának képviselőjét felsorakoztatja, míg a másik oldalon Széchenyi nemzetszeretetével érvel: Amit „Darwin és Häckel újabb tanai után Buckle, Spencer, J. St. Mill és Taine a nemzetek történetére vonatkozólag, mint általánosan megállapított elméletet alkalmaztak, azt Széchenyi bővebb szaktanulmány nélkül, egyedül saját nemzetének léte és felvirágzása által ösztönöztetve, bámulatos emberismerete alapján, már régebben nemcsak hirdette, hanem alkalmazni is óhajtotta" — s a következőkben Darwin nézeteit vetíti vissza Széchenyinek a nemzeti mozgalmakról vallott felfogására.80 Kossuthot néhány beszéde alapján Békésy Károly ,,A természettudományi felfogás a politikában" c. tanulmánya láttatja a pozitivizmus magyar képviselőjének. Szavaiban — állapítja meg — a pozitív szellemű természettudományi iskola jut kifejezésre, Comte, főleg Spencer. Tanulmányának, mint Békésy írja, az lenne a célja, hogy megvizsgálja: a hazánkban alighanem elhamarkodottan felkarolt természettudományi felfogás mennyiben oldotta meg a tudománytól várható társadalmi feladatokat. A pozitivizmus rovására írja a földközösség feltárását, majd megállapítja: „A nélkül, hogy jövendöléshez 79 Zsilinszky a Lecky fordításról. Zsilinszky — Szarvas 1870. márc. 30., aug. 16., okt. 19., 1871. jan. 18. stb. — Pesty Fr.-nek OSzKK Levelestár, továbbá: Zsilinszky — é. n. — Thalynak, Századok Kézirattára. Rendezetlen, Mann M. szíves közléséből. Zsilinszky történetszemléleti jegyzetei és vázlatai: Tanulmányok a történelem fogalmáról, Draperről, Buckleról, Az állam keletkezése a történelmi materializmus szerint. Evangélikus Országos Levéltár Zsilinszky-hagyaték. Vo.: (Beöthy Zs.): Konzervatív liberalizmus. Athenaeum. 1874. 11. 6. sz. 80 Zsilinszky : Széchenyi és a nemzetiségi kérdés. Akadémiai Értesítő, 1894. 361— 362. 1.
