Századok – 1969
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században 939/V–VI
982 R. VÁR KON YI ÁGNES és józan racionalizmusa végett dicséri, de hibáit körültekintően megbírálja, „nem elég magában véve a hazafias gondolkodás, nem elég a részrehajlatlan igazságszeretet. Szükséges a világmozgató eszmék összefüggésének ismerete, és a tények hűséges előadásához a források fölkeresése és szigorú critikája". Világosan és melegen szólott a nép eszéhez és szívéhez, ebben látja nagy érdemét. Zsilinszkyt érdekelte Horvát István ellentmondásoktól teljes életrajza. Gondolatai egy nagyobb, realista monográfia érlelődéséről tájékoztatnak. Áttekintette Heltai Gáspár történelmi műveit. Nyomozta a filozófiai tájékozódást, a történelmi haladásról alkotott nézeteit a historikusnak. Haan Lajost, a természettudományokat nagyrabecsülő vidéki historikust egyenesen Bél Mátyás követőjének tekinti. Ki vállalta volna akkoriban, hogy Palackyról emlékezzék. Teljesebb, szebb, igazságosabb, minden nacionalista elfogultságtól mentesebb képet azóta se alkotott magyar historikus a csehek nagy történetírójáról.76 Zsilinszky historiográfusi felkészültsége a pozitivista történetírás eszméit kutatva szenvedett hajótörést. A pozitivizmus magyarországi eszméire először Laboulaye kritikája utal még 1860-ban. Eötvös munkáját, ,,A XIX. század uralkodó eszméi"-t J. St. Mill: On Liberty" с. akkor megjelent híres művével vetette össze. Később maga Eötvös is említette, hogy könyve megírásában Mill elveihez hasonló eszmék vezették, de a 60-as éveket alaposabban nem foglalkoztatta a pozitivistákkal rokon elméleti szálak után kutatni a hazai terepeken. Pedig mán Buckle historiográfiai elveit is ismertette Huszár Imre.77 Sőt amikor György Aladár, György Lajos, Láng Jajos, Aigner és mások a magyar történettudomány elé a pozitivistákat állították követendő példaképekül, a felcsattanó elutasítást szerényebb válaszok is követték. Ezek pedig így hangzottak. Még nem tartunk ott, majd ezután születik csak meg a magyar Buckle, vagy a magyar Lecky.78 Ám a pozitivisták műveinek makacs sikere, főleg pedig Taine és Spencer nagy népszerűsége mintegy kikényszerítette az első alaposabb széttekintést. György tanulmányai vagy Zsilinszky kéziratos feljegyzései azt mutatják, hogy már készülnek az előmunkálatok a pozitivista történetszemlélet összefoglaló áttekintésére. Ilyen mű azonban nem készült el. Miért ? Objektív akadályai közül itt csupán kettőt említünk meg. Az 1870-es évek második felében a pozitivizmus fogalma már Európa-szerte úgy kitágult, hogy szélsőséges politikai és tudományos törekvések egyaránt zászlójukra tűzték, s mindenki azt érthette alatta, amit kedve tartott. Másrészt — és ez témánk összefüggéseiben a lényegesebb - a pozitivista történetszemlélet funkciója is igen sokrétűvé vált. Nyugat-Európában már a polgárság védelmi állásait erősítette, a közép- és kelet-európai országokban viszont, ahol a feudalizmusnak még erős hadállásai voltak, vagy az ideológiai frontok refeudalizálódásával kellett számolni, ott a polgári 76 Zsilinszky M.: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája. Századok, XII [1878]. 769.—789. 1. Zsilinszky M.: Heltai Gáspár történelmi művei. Bp. Sz. 34. köt. [1883] 36. sz. 1—9. 1. Zsilinszky M. : Virág Benedek mint történetíró. Századok, XIV. [1880] 207—222. Zsilinszky M. : Haan Lajos emlékezete 1893; Zsilinszky M. : Emlékbeszéd Palaezkv Ferenc fölött. 77 Lukács M.: Laboulaye Báró Eötvös Józsefről. Budapeti Szemle. 11. köt. 377. kk. 1. Eötvös leveléből részleteket kiadott Vojnovich: Báró Eötvös József Összes Munkái XX. köt. 52—53. 1.; a levél teljes szövegét újabban közzéteszi Gai István: J. St. Mill magyar kapcsolatai. Filológiai Közlöny, 1969. 1—4. sz. 211—212.1. Huszár I.: A történeti irodalom eredete és állapota a középkorban. Bp. Sz. 2. köt. 1865. 270. 1. 78 Várkonyi: 1961. 147—152. 1.
