Századok – 1969

Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században 939/V–VI

HISTORIOGRÁFIAI TÖREKVÉSEK MAG VARORSZÁGON 979 és soha sem követelt többet a törvényes állapot visszaállításánál; úgy Horváth is hazájának és a saját életének változó viszontagságai között soha sem ragadtatta el magát tovább: a történeti igazság hirdetésénél, a haza és a szabadság eszményeiért való lelkesedésnél." Mire végére érünk emlékbeszédének, már nem is meglepő a végső konklúzió: Horváth Mihály a történetírás Deák Ference volt.6

9 A két nagy historikust, Szalayt és Horváth Mihályt Fleger helyezte el úgy a magyar történetírás freskóján, hogy ellentétes politikai magatartás megtestesítőiként kerültek be a kor köztudatába. Flegler: ,,Erinnerungen an Ladislaus von Szalay" с. művének (1865) az a historiográfiai nevezetessége, hogy az első áttekintés, mely Horváth Mihályt és Szalay Lászlót két divergáló történetírói irányzat képviselőjének ábrázolja. ,,Az 1848 és 1849-diki események nemcsak a pártok állásának vetettek véget, hanem a történetírásnak is más irányt adtak állapítja meg Flegler. Az az álláspont, melyet Hdfváth elfoglalt, többé nem volt tartható."70

Flegler mindig sajátos szellemi befolyás alatt alkotó egyéniség. A „Beiträge zur Würdigung der ungarischen Geschichtschreibung" Sybel szerkesztői elve alapján került leközlésre a Historische Zeitschrift 1867 -68 évfolyamában. A harmadik közlemény, amelyet Flegler a már korábban elkészült áttekintéséhez hozzátoldott, így ad programot a magyar történetírásnak. Lehetetlen — állapítja meg —, hogy a kiegyezés „ne hatna vissza határozottan a történelmi tanulmányok szellemére és irányára". Miben áll ez az irány? „Keresni kell a fonalakat, melyek régtől fogva előkészítették ezen eredményt, és a történelem tényeitől és tanulságaitól várhatni a jelen megerősítését." Elítéli az „abszolút függetlenség" ábrándképére kacsingató pártot, és bölcs mérsékletre inti a történetbúvárt. Témánk szempontjából viszont különösen figyelemreméltó, hogy ezt az irányt Szalay László történetírásával kapcsolja össze, mintegy azonosítja. Szerinte Szalay történetírói jelentősége abban áll, hogy művében kijelölte Magyarország jövendőbeli föladatát. „Ez nézete szerint — állapítja meg Flegler — a nyugathoz csatlakozás és az erkölcsiség és műveltség terjesztése kelet felé. Magyarországnak tehát - szögezi le — minden népjogi dologban szoros viszonyba kellene lépnie Ausztriával, illetőleg Németországgal, de közigazgatási önállóságának megtartása mellett."71

Minket most nem az érdekel, hogy helytálló-e Flegler jellemzése, hanem hogy íme: kizárólag aktuálpolitikai érdekkategóriák alapján minősíti Szalav-t, a történetírót. Társadalmi elkötelezettség vagy filozófiai tájékozódás éppen úgy nem érdekli a kor történetíróit, mikor elődeiket számbaveszik, mint módszerbeli felkészültségük. Az aktuálpolitikai értékkategóriák azonban korántsem biztos mértékegységek. Széchen Antal gr. Metternich egykori híve a legszélsőségesebb conservatív álláspontról jutott el a kiegyezéshez. Olyan konzervatív, hogy most liberális - mondja róla egyik méltatója, mikor politikai pályafutását bevégezve történeti tanulmányokra adta a fejét. „Ellensége a demokráciának, barátja a nemzetnek és a királynak," — így jellemzik őt a kortársak. Ranke, Sybel kritikai elveivel vizsgálta a 89

Salamon F.: Horváth Mihály emlékezete. MTA Évkönyvei 1880, 20., 30. 1. Fraknói V.: Horváth Mihály emlékezete (Olvastatott a Történelmi Társulat 1879 márc. (i-iki ülésén). Hpest. 1879. 37. 1. 70

Flegler S.: Szalay László és munkái. Ford.: ifj. Szinnyei I. Bpest. 1878. Hogv Horváth Mihály és Szalay László történetfelfogását indokolatlan ellenpólusként ábrázolni, arra először utalt Pamlényi E.: Szalay László Magyarország története. MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályközlemónyei, 1964. 1—2. sz. 38—39. 1. 71

Flegler: A magyar történetírás történelme.