Századok – 1968

Tanulmányok - V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. 90

KOVACHICH MÁRTON GYÖRGY \ 91 nem nemesek hivatal viselésének lehetővé tétele s a toleranciarendelet: mindkét mozzanat eddig kívülrekedt elemeket juttat be — ha nem is az „alkotmány sáncai" közé — , de az államigazgatás és a kulturális élet olyan területeire, melyek eddig el voltak zárva előlük; illetve reális, elérhető céllá teszi számukra az ilyen jellegű pozíciók utáni törekvést. S bár az előző korszak vezető pap-tudósai — mint Pray, Katona — a század végéig sem veszítenek jelentőségükből, s bár az evangélikus egyház is változatlanul rendelkezik egy részben külföldi iskolázottságú, főleg az oktatás minden szintjén tevékenykedő értelmiséggel, — mellettük a jozefinizmus évtizedétől kezdve kialakul, számában megduzzad egy (bár részben nemesi származású) plebejus értelmiségi réteg, amely az elhelyezkedés gondjaival küzdve veszi fel a harcot az értelmiséghez méltó lét alapjainak megteremtésére, s az új alapokra helyezett, laikus tudományosság elfogadtatásáért, s amelynek tagjai — majd a XIX. század elején — megszállják a magyar tudományos élet lassan bővülő pozícióit. A nemzeti tudományosság fejlődésének — e laikussá válás mellett — másik fő jellemzője az, hogy tudományos társaságokon keresztül kívánja magát érvényrejuttatni. Bár a magyarországi humanista társaságok — Celtes és Lackner társaságai — emléke még nem merült feledésbe, az erős társulási igény inkább egykorú és közel egykorú külföldi példákra vezethető vissza. A francia, angol, 1 orosz és porosz akadémiák mellett a XVIII. század folyamán elszaporodnak a tudományos társaságok olyan területeken is, amelyekkel a magyar tudósok közvetlenebb kapcsolatban vannak. A németországi Academia Naturae Curiosorumnak már a XVII. század végén, a XVIII. század elején hat magyarországi tagja van.1 1745-ben alapítja meg a szlavóniai származású Josef von Petras földbirtokos Olmützben a Societas incognitorum in terris austriacis nevű társaságot, azzal a céllal, hogy tudósokat és tudománykedvelőket egyesítsen. ' A tagok sorában szerepel Gottsched és Van Swieten is. A társaság működését a piarista Ziegelbauer a történettudomány modern forráskritika alapján történő művelése irányában kívánja befolyásolni, s cseh történeti források sorozatának kiadását tervezi.2 1751-ben Göttingában Sozietät der Wissenschaften létesül fizikai, matematikai és történelmi-filológiai szekciókkal; ugyanitt később történeti akadémia is alakul az egyetem tanáraiból és tanulóiból.3 1755-ben az augsburgi Societas artium liberalium kap császári privilégiumot, s válik akadémiává.4 1761-ben Bécsben Deutsche Gesellschaft létesül, tagjai között Sonnenfelsszel és Riegerrel;5 a mannheimi akadémia 1763-ban alakul meg. 1774-ben Prágában alakul tudós társaság, mely 1784-től kezdve királyi jóváhagyással, mint Königliche Böhmische Gesellschaft der Wissenschaften működik, s válik a felvilágosodás egyik helyi központjává.0 E 1 Tamai Andor: Fischer Dániel és az első hazai folyóirat terve. Magyar Könyvszemle, 1956. 35. 1. 2 Edu/ird Winter : Der Josefinismua und seine Geschichte. Beiträge zur Geistesgeschichte Österreichs 1740—1848. Brünn—München—Wien. 1943. 24. skk., 78. skk. 11. 3 Friedrich Paulsen: Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen Schulen und Universitäten vom Ausgang des Mittelalters bis zur Gegenwart. Leipzig. 1897. II. Bd. 13. 1. — Ugyanitt 1739 után ún. Deutsche Gesellschaft működik, a német nyelv, költészet, helyismeret, történelem, régiség- és jogtudomány művelésére. 4 Fritz Valjavec: Karl Gottlieb von Windisch (1725—1793). München. 1936. (Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten in München. Nr. 11) 102. 1. 5 Uo. 107. 1. 6E. Winter: i. m. 78. skk. 11.