Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
962 P. RATKOS és a hírt Veszprémbe vitték. A hír hozója lehetett maga a püspök is, aki kíséretével meglátogathatta a Hernád és Boldva völgyében fekvő jelentős királynéi birtoktestet, amely Jászótól 25 — 50 kilométerre feküdt. A hír közvetítéséről itt elmondott gondolatok azonban semmiképpen sem gyengíthetik azt a tényt, hogy 1203-ban nem a boldvai, hanem a Boldva menti, azaz minden valószínűség szerint a jászói Keresztelő Szent János-kolostor égett le. * Befejezésül foglaljuk össze a Pray-kódex eredetére vonatkozó vizsgálódásunk eredményét. A halálozási bejegyzések és a húsvéti körmenet segítségével sikerült megállapítanunk, hogy a Pray-kódex a veszprémi káptalanban keletkezett és ott is használták a tatárjárás előtt. A keletkezési hely meghatározása miatt kellett Veszprém XIII. századi történeti topográfiájával foglalkoznunk. A kódexet a veszprémi káptalan munkájának tulajdonítva, rendeltetését is meg kellett határoznunk, s ez a tartalom után ítélve egyedül didaktikai lehetett, aminek következtében a kódexet a veszprémi káptalani iskola kézikönyvének tartjuk.70 Rámutattunk a bizánci, ill. szláv kulturális 1 hatás nyomaira. Az eddigi kutatás alapján utaltunk arra, hogy az ún. Annales Posonienses provenienciájának kérdését is meg kell oldani, s megkíséreltük, hogy az 1228. évi templomfelszentelési és a Boldva menti kolostornak 1203. évi leégésére vonatkozó bejegyzést az eddigi felfogástól eltérően értékeljük. A Pray-kódex keletkezési helyének meghatározása tulajdonképpen a legrégibb magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd nyelvjárására vonatkozó vitát ( is eldönti. Elemzésünk tükrében valószínűtlennek tűnik a Pray-kódexnek Boldváról Deákiba vándorlásáról eddig vallott nézet. Valószínű azonban, hogy a somogyvári kolostornak a Pray-kódexre gyakorolt hatása (imádságok), mert a somogyvári bencés monostor a veszprémi egyházmegyéhez tartozott és a ' veszprémi püspöknek volt alárendelve.7 1 Végül megemlítenénk, hogy olvasóink talán szemünkre vethetik, hogy keveset foglalkoztunk a kódex túlnyomó részét kitevő legrégibb veszprémi sacramentarium belső tartalmával. De feltesszük, hogy a Pray-kódex keletkezésének új szempontja a medievalisták és főleg a liturgiával foglalkozók körében új érdeklődést ébreszt a kódex iránt és gazdagabb eredményekre vezet, mint az eddigi kutatás. A Pray-kódexet eddig kizárólag a magyarországi bencés rend kulturális erőfeszítése gyümölcsének tekintették. Mesterséges kor-10 Gutheil Jenő (Veszprém Árpád kori jogi főiskolája — az első magyar egyetem, Vigilia 1961, 469—466. 1.) nézetét a Pray-kódex eredetéről itt olvasható tanulmányunk alapján talán tovább lehet fejleszteni. Béheji Bemig (i. m. 160, főképpen a Századok 1896, 321 — 337.1. megjelent cikke) nézetével kapcsolatban megkell említeni azt, amit II. Denijle (Die Universitäten des Mittelalters I. köt. Berlin 728.1.) mond, hogy ti. a spanyolországi Palenciában és Salamancaban, majd később Kölnben és Erfurtban (kivételesen) a káptalani, ill. székesegyházi iskolák mellett keletkeztek egyetemek. Miután a Pray-kódexnek a veszprémi káptalannal való kapcsolata kétségtelen és a kódex, mint egész, nem csupán sacramentarium, hanem kis középkori encyclopedia, amelyet a veszprémi „Studium" már a tatárjárás előtt használhatott, bár erre a ,,studium"-ra vonatkozólag csak pusztulásakor, 1276-ban van adatunk. 71 Kumorovitz: i. m. 61. 1. 129. sz. a) A Cod. Pad. 47. D.-ben hiányzik: „atque pontifice". A szöveget Weingart-Kurz i. művéből vettük, vö. 52. jegyz. b) A Cod. Pad. D. 47-ben még további ima is van, Weingart-Kurz : 115 —116. 1.
