Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
954 P. RATKOS Solsticium estivale; jun 24. Solsticium Latinorum, 3.) fol. 5V. Szept 20. Equinoctium autumnale secundum Grecum, 4.) fol. 7. Dec. 20. Solsticium hiemale secundum Grecum, dec. 25. Solsticium Latinum. — Abból atényből, hogy a nyári napfordulónál az író nem tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy bizánci időszámításról van szó, és abból a tényből, hogy az őszi napéjegyenlőségnél a latint nem vezette be, következik, hogy latin és bizánci naptárt használt. Ezzel a problematikával kapcsolatban a szentek Kniewald által végzett vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy a kódexben több bizánci szent fordul elő, mert olyan közismert keleti szenteknek, mint amilyen Stylitzes Simeon (jan. 5.), Remete Szent Pál (jan. 10.), Remete Szent Antal (jan. 17.), Eufraxia (febr. 24.), Jánosapát (márc. 19.), Pachomius apát (máj. 14.), Remete Arzén (jul. 19.) és Vidor (okt. 21.) elhelyezése a bencések által tisztelt szentek közé ugyanolyan helytelen, mint amilyen helytelen Ilona császárné (febr. 8. és ápr. 15.) és a szaloniki Demeter vértanú (okt. 26.) frank kultusszal való összekapcsolása.48 A keresztény naptárnak veszprémi használata szempontjából érdekes a szerencsétlen napok jegyzéke, melyben 22 felsorolt nap közül kettőt (IV. nonas Januarii és XIII. Kalendas Februarii) az írnok egyáltalán nem határozott meg, a meghatározott ünnepek közül pedig öt nem azonosítható a Praykódex kalendáriumában felsorolt szentek ünnepével.4 9 Ezek a következők: A szerencsétlen napok jegyzéke A Pray-kódex kalendáriuma IV. 21. Gabini Simeon, ep. V. 12. Puchrimi Marie ad mart.; Gengidfi V. 27. Eutropii Julii Az összehasonlításból kiderül, hogy a Pray -kódex keletkezési helyén egy másik kultúrközpont is létezett, s ez más keresztény naptárt használt, mint a székeskáptalan,, amelyé a kódex volt. Ez a másik központ véleményünk szerint a bazilita apácák veszprémi metropolita monostora volt. Nem érdektelen az sem, hogy az írnok, aki a szerencsétlen napokat római keltezés szerint feljegyezte és keresztény datálási módszer szerint jegyzetelte, István király ünnepe és szerencsétlen napja után a jegyzéket már nem folytatta. Ebben az összefüggésben kell felhívnunk a figyelmet a Pray-kódex húsvétmutató tábláiban szereplő olyan szentek nevére, akiket sem a hivatalos kalendárium, sem cisioianus, sem a szakramentár (1,2) nem ismer, holott a szerencsétlen napok jegyzéke és a húsvétmutató táblák, pl. Gabinus ünnepére vonatkozólag egyeznek, s ez ismét egy érv amellett, hogy a Pray-kódex keletkezési helyén más naptár is használatban volt. A Pray-kódex kalendáriumának bizánci elemeiből biztosan következtethetünk arra, hogy a kódex keletkezési helye Veszprém volt, mert itt még a XII. század végén is egymás mellett éltek a nyugati latin és a keleti bizánci kultúra hordozói, mégha a bizánci kultúra hanyatló tendenciájáról beszélhetünk is eben a korban. 48 Kniewald Károly : A Pray-kódex sanctorale-ja, Magyar Könyyszemle 63 (1939) , 1 — 53. 1. Főképpen a 33 — 35, 36 — 37. lapokon mondottak ébresztenek kétséget. 49 Uo. 50 — 52. I. VI. 20. VII. 27. Novati Ermolav Pauli Dormiencium
