Századok – 1968
Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941
A PRAY-KÓDEX KELETKEZÉSE ÉS FUNKCIÓJA 953 színűleg már 1210 előtt cisztercita apácák telepedtek le.4 4 1240 előtt ezek számát a Domonkos apácák Szent Katalin,4 5 később pedig a püspökség birtokában levő területen a Szent Tamás,4 8 a káptalanin Szent Miklós temploma4 7 növelte. Az utolsó három templomnak az általunk vizsgált kérdések szempontjából nincs jelentősége. Ezzel szemben nem jelentéktelen a veszprémvölgyi bazilita apácák és a baziliták létének kérdése, mert létükkel megmagyarázhatók a Pray-kódex bizánci elemei. A topográfiai kérdésekkel kapcsolatban szeretnénk kifejezni azt az óhajunkat, hogy Veszprém városa megérdemelné egy a történeti-régészeti módszer segítségével elkészített, alapos középkori topográfia kidolgozását, éspedig mind a régebbi (860 — 1241), mind a török hódítást megelőző későbbi korszakra vonatkozólag. Óhajunkat főképpen azért szeretnénk megemlíteni, mert valóban nagy erőfeszítésbe került a Pray-kódexben határozottan említett Keresztelő Szent János templomának hozzávetőleges lokalizálása és a Szent György-kápolnával rendelkező Szűz Mária-templom azonosítása. A történeti-régészeti kutatást nem csupán a Pray-kódex tematikája követeli meg, hanem a IX—XII. századi egyházi épületek és főképpen — véleményünk szerint — a XII. század kilencvenes éveitől kezdve a veszprémi székeskáptalannal szoros összefüggésben álló veszprémi főiskola körüli vitás kérdések is, a Mindszentek társaskáptalan keletkezésének kérdését egyelőre megoldatlanul hagyva. Végül azt a közismert érdekes tényt említeném meg, hogy Veszprém városa azok közé a középkori városok közé tartozik, amelyek nem idegen telepítés alapján, hanem a bizánci—szláv kulturális hatásoktól befolyásolt hazai szláv—magyar hagyományok alapján jöttek létre. A Pray-kódex bizánci elemei Tagadhatatlan tény, hogy a Pray-kódex, mint egész, nyugati jellegű. Ennek ellenére találhatók benne bizonyos elemek, amelyek a nyugati egyházban szokatlanok. 1) A kódex kalendáriumában a 2. folion gyertyaszentelő ünnepét bizánci és nyugati nevén jegyezték be: Ypapanti domini — Purificatio s. Marie, s a bizánci (nyilván korábbi kéziratból átvett) nevet nem jelölték meg piros tintával, mint a latint. 2) A napfordulókat és a napéjegyenlőséget a naptárban a latin és a bizánci időszámítás szerint külön jegyezték fel. 1.) fol 2V. Márc. 21. Equinoctium. Hic Grecorum, márc. 25. Equinoctium Latinorum, 2.) fol. 4. jun. 22. 44 Az eddigi irodalomban a veszprémi bazilita női kolostornak ciszterciek részére történt átadását a XIII. század derekára helyezték, holott már 1210-ben Stella a kolostor apátnője (Fejér: CD. III/ 1. 103, tizedper), akinek neve nem mutat keleti típusú kolostorra. Veszprémben a Stella név a XIII. század első felében divatos volt, mert a dalmát tengerpartra menekülő egyik domonkos apácának Maris Stella = Tenger csillaga volt a neve, Fejér: CD. IV/1, 232. 45 Fejér: CD IV/1, 192 — 194. Bertalan püspök alapítólevele feltételezi a kolostor korábbi létezését. Az oklevél egyébként azért érdekes, mert abban a kanonokokon és a főespereseken kívül a szentendrei apát (azaz a volt keleti Endremonostor) is tagja a káptalannak. iK Csánki: i. m. III. köt. 216. 1. Ehhez a plébániához ,,ius fori" is tartozott. 47 Gsánki: i. m. III. köt. 216. 1. A templom a Kamakut (Komakút) közelében feküdt, vö. Korompay: i. m. 129 —130. 1.
