Századok – 1968

Tanulmányok - Ratkoš; P.: A Pray-kódex keletkezése és funkciója. 941

952 Р. ВАТКОЙ secundum canonicos; secundum vero ordinem monachorum finitis lectionibus et orationibus dicatur letania." Ez a szöveg világosan kimondja, hogy а Ргауkódex keletkezésének és használatának helye nem kolostor (monachorum) volt, hanem káptalan, amelyet még а XIII. században is monasteriumnak neveztek a források, tekintettel a kanonokok közös életmódjára.43 Ugyancsak topográfiai vonatkozású a főesperes említése, aki a templomban nagypénteken „az Űr testét a sekrestyébe vitte, amint azt az 51v folion levő rubrika mondja: „Salutata autem eruce tam a sacerdote quam antistite et a ceteris veniat sacerdos festi vis indutis ornamentis ante sanctum altare et expectet ibi quousque corpus domini ab archidiacono deferatur sibi. Archidiaconus autem et cum eo duo clerici vei très vadant ad locum ubi pridie corpus domini servabatur." Felesleges lenne azonban vitatkozni, hogy egy kolostor tagja lehetett-e főesperes. De köztudomású, hogy a főesperesek a székeskáptalanok tagjai voltak, mint amilyen a veszprémi Szent Mihály káptalan volt, amelynek veszprémi főespereséhez plébánia is tartozott, és pedig minden valószínűség szerint a Keresztelő Szent János plébánia is. Kivéve 1. a Simon apát és a domonkosrendi Eustachius haláláról szóló (7, 21 sz.) bejegyzést a kalendáriumban, 2. a Desider apát elmozdításáról az évkönyvi részben (16v folio), 3. a Boldva menti Keresztelő Szent Jánoskolostor leégéséről előbb az évkönyvi részben (16v folio) és másodszor a húsvét-mutató táblákban (10v folio) levő bejegyzéseket, nincs kifejezetten kolostori elem a Pray-kódexben, mert a fogadalmi misék között az apátért, ugyanúgy mint a püspökért mondandó két mise az uralkodóért, a pápáért, a papért stb. mondandó misék között helyezkedik el és nem döntheti el a Pray-kódex jellegét. Hangsúlyozzuk, hogy a „monasterium", ill. annak részei, éspedig a „domus infirmorum, capitulum, dormitorium, caminata, refectorium, coquina" és a „cellarium" felszentelése ugyanúgy vonatkozhat olyan káptalani épületekre, mint amilyenek a veszprémi Szent Mihály-székesegvház mellett lehettek, mert éppen ebben a szövegben a „monasterium" kifejezés egyetlen egyszer sem fordul elő. A Pray-kódexben fenntartott adatok a középkori topográfia szempontjából azt bizonyítják, hogy a) a XII. század végén Veszprémben megvolt a Szent Mihály-székesegyház, b) a Keresztelő Szent János plébániatemplom a későbbi Mária-kápolnával, с) a Szent Margit plébániatemplom és d) a Szent Kereszt kultusza. Az itt felsorolt egyházi épületeken kívül a XII. század végén Veszprém-völgyben a bazilita apácák kolostora is állt, melyben való-43

T. Lalik lengyel történész (Poczatky kapituly wiélickiej, Odkrycia w Wiáliei (A wiálicai káptalan kezdetei. A wiálicai ásatások). Warszawa. 1963. 149 —191. 1.) bizonyította be, hogy a wiálicai káptalant is ,,monasterium"-nak nevezték. Békefi (i. m. 16—17. 1.) is rámutat arra, hogy a „claustrum canonicorum" kifejezést káptalanra is használhatták. A szepesi káptalanra vonatkozólag pedig fennmaradt egy oklevél, amely a „monasterium" szóval jelzi azt. (JSzentpétery I. — Borsa I.: Regesta critica regum stirpis Arpadianae II. 2 — 3. Bpest. 1961, 2518. sz.) Ekkoriban a szepesi káptalanban mintegy tíz kanonok volt. Lukács prépost 1282 évi alapítványa után számuk tizenhatra emelkedett. Hradszky (Initia eapituli Scepusiensis, Szepesváralja 1901 —1902. 20.) arra gondolt, hogy eredetileg csak négy kanonok volt, vö. 331 — 333. 1. 1298-ban a kanonokok már külön házakat (curia) építettek maguknak, Pirhalla Márton: A szepesi prépostság vázlatos története, Lőcse. 1899. 9. 1., ami a kanonokok, 1274-ben még „monasterium"-ként említett közös életének felbomlását mutatja. Ezzel elesik Zalán érvelése is, hogy a „monasterium" kifejezésen csak monostor érthető. (Vö. 11. jegyz.) A Pray-kódex keresztvízszentelésére és kilenc lekcijójára, mint a káptalanok szokásos rítusára, már Kniewald és Kühár tanulmányainak ismertetése is figyelmeztet. Századok 78 (1944), 123. 1.