Századok – 1968
Tanulmányok - Hartwell; R. M.: A gazdaságtörténet Nagy-Britanniában. 79
A GAZDASÁGTÖRTÉNET NAGY-BRITANNIÁBAN 89 jelentős része jobb módszerek alkalmazása esetén jobban sikerült volna. És ami még fontosabb, új eljárások lehetővé fogják tenni olyan problémák tanulmányozását, amelyekkel a hagyományos módszerek nem tudtak megbirkózni (pl. a gazdaság egy bizonyos szektora — mondjuk a vasutak — a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának egzakt mérése). Külön tanulmányt igényelne annak felsorolása, hogy a közgazdászok Angliában milyen jelentős munkát végeztek a gazdaságtörténet tétén; de néhány példa talán megvilágítja arra irányuló igényeiket, hogy jobb modern gazdaságtörténetet írjanak, mint a gazdaságtörténészek: A. K. Cairncross és R. C. Matthew munkássága (a IV. részben mindkettőről említés történt, de ők közgazdászok), továbbá C. H. Feinstein, W. A. Lewis, Brindley Thomas és J. Parry Lewis.47 Ezek a szerzőka gazdaságtörténész számára új távlatokat és új értelmezéseket nyitnak. A közgazdászok és történetírásuk jelentkezése nem vezetett egy új Methodenstreithez, ami az Egyesült Államokban egyébként bizonyos fokig megfigyelhető volt.4 8 Inkább arra késztette a gazdaságtörténészeket, hogy több közgazdaságtant és statisztikát tanuljanak, hogy többször forduljanak segítségért a közgazdászokhoz, és legkülönbözőbb típusú témákkal foglalkozzanak. Kétségtelen, hogy a modern brit gazdaságtörténetírásban a hangsúly nagyrészt a növekedésen és a felhalmozáson van, az új gazdaságtörténet Angliában 'makrogazdaságtörténet. Létezik azonban egy másik, egyre népszerűbb dimenzió: a társadalomtörténet is, és ez, hasonlóan a gazdaságtörténethez, egyre inkább felhasználja a szociológiát, mint a történelmi kutatás alkalmas eszközét. Ez az érdeklődés különösen a társadalmi osztályok történetének, a demográfia, a társadalmi mozgalmak, a lázadások és zavargások, a tömeg, a bűnözés, a népi kultúra, a munkásosztály kultúrája, a család, a vallás és a vallási mozgalmak 'történetének alaposabb vizsgálatában nyilvánul meg. így hát forradalom indult meg a történetkutatásban, eltávolodás a sokban konvencionális politikai történet lényegtelenségeitől és unalmától, forradalom a módszerben és a témaállításban, kísérlet a történelmi vizsgálódás alapjainak kiszélesítésére, hogy mindennek eredményeként a történettudomány sokkal ösztönzőbb és sokkal igényesebb legyen. » 47 C. H. Feinstein: Domestic Capital Formation in the United Kingdom, 1920— 1938 (1965); W. A. Lewis: Economic Survey, 1919—39(1949); Brindley Thomas .-Migration and Economic Growth. A Study of Great Britain and the Atlantic Economy(1954); J. Parry Lewis: Building Cycles and Britain's Growth (1965). 48 Ld. R. W. Fogel és L. Davis: The New Economic History, Economic History Review (1966).
