Századok – 1968
Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915
926 HAN.ÍK PÉTER zésekben szólal meg. Mentségül szolgálhat, hogy a gyári forrásanyag zöme 1944-ben elpusztult.3 5 Ellenkező felfogással is találkozunk, főként a kezdeti népszerűsítő brosúrákban. Ezekben az üzem csupán a munkásság osztályharcának egyik hadszíntereként jelenik meg. A tudományos értékű feldolgozások között is találunk ilyen irányú arányeltolódást. Az Északi Főműhely története lényegében az üzemi vasas — néhol az országos vasutas munkásság mozgalmainak, szervezkedéseinek történetét dolgozza fel, az üzem, ill. a közlekedés fejlődése inkább az osztályharc hátterét adja.36 A komlói kőszénbányászat történetéről szóló kitűnő munka közel kétharmada foglalkozik a munkásság helyzetének, szervezkedésének alapos feldolgozásával, Komló szocialista várossá fejlődésével. Ehhez képest szűkszavú a szakszerűen megírt technikatörténeti, és eléggé vázlatos a vállalati gazdaságtörténeti rész.3 7 A Pécsi Bőrgyár történetéről szóló munka a céhes kisipar történetének nagy teret, az 1849. június 15-i pécsi csatának amelv jó 40 évvel a gyár megalapítása előtt a majdani telephely környékén zajlott le - külön fejezetet szentel, a gyártörténet háromnegyed részét tevő „kapitalista bőrgyártással" azonban fölöttébb mostohán bánik.3 8 A túlnyomóan teclmikatörténeti és a főként politikatörténeti felfogás nem tipikus. A munkák többsége a két véglet között helyezkedik el, az üzemtörténet alkotó elemeit arányosabban kombinálja. Mégis, alig van olyan, amely az üzemnek mint társadalmi termelő szervezetnek minden alkotó elemét teljes komplexitásban ragadná meg, és a koronként változó súlyuknak megfelelő arányban dolgozná fel. Ez a jelenség arra hívja fel figyelmünket, hogy az üzem fogalma, gazdasági-társadalmi funkciója, s így az üzemtörténet tárgya nincs pontosan meghatározva. De nemcsak erről van szó. Azok a munkák is, amelyek többé-kevésbé tudatosan felismerik az üzem komplex jellegét, többnyire elszigetelten, nagy történelmi periódusokon áthúzó hosszmetszetekben, egymás mellé illesztett, párhuzamos tanulmányokban mutatják be a gazdasági, a műszaki fejlődést, a munkásság helyzetét, mozgalmait. Gyakori az a megoldás, amely mintegy függelékképpen a könyv végére helyezi a gépi berendezés, a technológiai eljárások, a gyártmányok fejlődésének történeti vázlatát, esetleg csak prospektusát, vagy a szervezkedésről, politikai harcokról szóló obligát fejezetet. Eddigi feldolgozásaink többsége nem vette kellőképpen figyelembe, hogy az üzem nem csupán különböző társadalmi-gazdasági alkotóelemekből összetett szervezet, hanem egymást kölcsönösen feltételező és kölcsönösen alakító tényezők szerves egysége. Ez az eléggé tipikus hiányosság ismét arra figyelmeztet bennünket, hogy az üzem fogalma, társadalmi-gazdasági alkotóelemeinek szerves komplexitása, s így az üzemtörténetnek most már nemcsak a tárgya, de feldolgozásának metodológiája sincs pontosan tisztázva. Üzemtörténeti irodalmunk áttekintésekor, másodszor, az a kérdés vethető fel, miként fogták és dolgozták fel a szerzők a rész és az egész, az üzem és a környezet, ill. az üzem és az iparág kapcsolatát. A legtöbb munka érinti 35 Bárczy Zoltán: Fejezetek a Borsodnádasdi Lemezgyár történetéből. Borsod -nádasd, I960.' 36 Nagy István: Az Északi Főműhely története 1867 — 1945. Bpest. 1954. 37 Babies András: A komlói kőszénbányászat története. Pécs, 1958. 38 A kétszáz éves Pécsi Bőrgyár. írták: Qulyás József, Vörös Márton, Dr. Tóth Géza, Fodor György. Pécs, 1962.
