Századok – 1968
Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915
AZ ÜZEMTÖRTÉNET KUTATÁSÁNAK PROBLÉMÁI 925 részéről is, milyen esetlegesen, gyakran iránytű nélkül vágtak neki a bátor vállalkozók a múlt eme ismeretlen vidékeinek a felfedezéséhez. Történeti intézményeink is csak a kezdeti lépéseket tették meg a tervszerű kutatás szervezésére és koordinálására. Kevés történt még az elszigetelten, főként vidéken dolgozó fiatal kutatók útbaigazítása, képzése. érdekében. Különösen hiányolnák az üzemtörténet értelmét, lehetőségeit, forrásanyagát, technikáját ismertető összefoglalások, és a tárgyát meghatározó, a feldolgozást orientáló elvi módszertani tanulmányok. Az üzemtörténetírás mai színvonala és hazai eredményéi már lehetővé — és szükségessé is - tesznek bizonyos fokú összehasonlítást és általánosítást, amihez a továbbiakban néhány módszertani probléma jelzésével kívánunk hozzájárulni. * Az első, önként kínálkozó kérdés az, hogy miként fogják fel a szerzők az üzemet, hová sorolják az üzemtörténetet: alapjában a technikatörténet, a gazdaság-társadalomtörténet, vagy a politikatörténet körébe ? E tekintetben a munkák nem adnak egyértelmű választ. Mindegyik változat, felfogás, illetve valamilyen kombinációja megtalálható. Természetesen valamennyi munka foglalkozik műszaki kérdésekkel, az üzleti kapcsolatokkal és'üzletpolitikával, az alapítókká! és a tulajdonviszonyok változásával, a munkásság Jlelyzetével, szervezkedeséyei, mozgalmaival. Felismeri tehát, hogy az üzem egyszerre termelési és társadalmi szervezet, a termelő eszköz és a termelő ember, a tőke és a munka célszerű összeműködése, vagyis komplex társadalmi-gazdaságitechnikai jelenség. Az egyes tényezők fontosságának, szerepének értelmezése, a köztük levő(árányok kialakítása nagyon különböző. És az arányok itt lényegesek: a munka jellegét és tárgyát is meghatározzák. A Villamosgép és Kábelgyár történetének főszereplője a gép, potosabban „a gyártmány", mozgató ereje az elektromos áram. A technikusképzés számára bizonyára hasznos könyvnek mindössze egytizede foglalkozik gazdasági és politikai kérdésekkel. A munka végére függesztett politikatörténeti vázlat, arra vall, hogy a szerzők az üzemet lényegében termelő apparátusnak tekintik, a gazdasági és politikai viszonyokat az öntörvényű mozgást kívülről befolyásoló — többnyire zavaró — tényezőnek, az embert pedig az automatizálás tökéletlensége miatt időlegesen szükséges, járulékos elemnek.3 3 A Ruggyantaárugyár 75 éves jubileumi kiadványa tetszetős, reprezentatív kivitelezésben, szakszerűen mutatja be az anyag, a műszaki berendezés, a technológia és az üzletpolitika fejlődését. Am az adatok, a periódusonként sematikusan ismétlődő fejezetek úgy sorakoznak egymás mellé, mint a gumiabroncsok a raktárban: egy célszerű, de önkényes elrendezés alapján. A gazdasági és technikatörténeti áttekintés végére — (a „gyári anekdoták" elé) függesztett, alig egytizednyi munkásmozgalmi fejezet nem győz meg arról, hogy az üzemnek a munkásság és küzdelmei is szerves részei.34 A Borsodnádasdi Lemezgyár széles történeti alapozással indított és nagy műszaki hozzáértéssel végigvezetett történetében is jobbadán statisztál a munkásság. Olykor felbukkan értékes, de történeti módon nem értékesített névsorokban, adalékokban; a könyv végén pedig derűs epizódokban, hangulatos gyári visszaemléke-33 A Villamos- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913 — 1963. (Főszerk. Keller Ferene, sajtó alárendeltje Belohorszky Lajos.) Bpest. 1963. 34 A Ruggyantaárugyár 75 éves története 1882 — 1957. (írta: Székely András. Munkatársak: Krisztinkovich Béla, Bodonyi Lászlóné, Vargha János.) Bpest. (1958). 5 Századok 1968/5-Ö
