Századok – 1968

Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915

924 HAN.ÍK PÉTER technikatörténeti munkákat is — nem éri el a százat sem. Közöttük 30 —35-re tehetjük az egy-egy üzem egész történetét bemutató kiadványok, vagy egy lényeges részkérdést szakszerűen feltáró tudományos tanulmányok számát. A téma fontosságát tekintve talán csekély, az elmúlt tíz év fellendülését, a tudományos színvonal emelkedését nézve azonban már számottevő ez a termés.3

2 A vállalattörténeti kutatás első és igen eredményes műhelye Pécsett, a Dunántúli Tudományos Intézetben alakult ki. Elsősorban Babies András munkásságát emelhetjük ki, neki köszönhetjük a mecseki szénbányászat igen alapos, maradandó feldolgozását. Tudományos módszerével és elmélyültségével tűnik ki Ruzsás Lajosnak a Zsolnai-gyárról írt monográfiája is. A másik stabil kutatási központ az Országos, ill. a Fővárosi Levéltárban van. Az üzerntörténetírás tevékeny művelői Jenei Károly, Sárközi Zoltán, Szekeres József és Szilágyi Gábor több értékes munkát írtak. Az észak-magyarországi iparvidék története több salgótarjáni és miskolci történészt, muzeológust, mérnököt ösztönzött kutatásra. Itt Bárczy Zoltán, Gajzágó Aladár, Kiszeli Gyula, Lizsnyánszky Antal, Lehoczky Alfréd és más szorgos kutatók anyagfeltáró és megőrző fáradozása, rendszeres feldolgozó munkássága járult hozzá egy speciális variáció: a helytörténettel párosult üzemtörténet megalapozásához. A Sopron-vidéki bányászat történetének kidolgozása Faller Jenő évtizedes munkásságának köszönhető. Az üzemtörténet rendszeres művelőinek e műhelyein kívül említést érdemelnek történészeinknek az üzemtörténet területén tett egy-egy „kirándulásának" olyan értékes eredményei, mint Berlász Jenőnek a Ganzgyár első fél évszázadáról, Sándor Vilmosnak a budapesti nagymalomipar kialakulásáról írt tanulmánya, Benda Kálmánnak Irinyi Károlynak a debreceni nyomda, Bogdán Istvánnak a magyarországi papíripar történetét feldolgozó alapvető monográfiája. Üzemtörténetírásunk értékes új eredménye a legjelentősebb nagyüzemünk és ipari településünk: Csepel történetének feldolgozása. (Kubinyi András, Berend T. Iván, Bánki György, Incze Miklós, Jenei Károly, Bak say Zoltán, Drucker Tibor tanulmányai.) E sorhoz talán szerénytelenség nélkül hozzáfűzhetjük e tanulmány szerzőjének a Magyar Pamutipar történetéről írt könyvét is. A korántsem teljes névsor, és amit reprezentál: a munkák azt tanúsítják, hogy nálunk is meghonosodott az üzemtörténet. És ha megkésve bontakozott is ki, másfél évtized alatt megjárta a munkásmozgalmi résztanulmányoktól, a műszaki leírásoktól és a jubiláris emlékkiadványoktól a sokoldalú tudományos feldolgozásig vezető utat. Az üzemtörténet nemcsak egy szűkebb vállalati közösség önismeretének és öntudatának gyarapításához járult hozzá, hanem egész történetírásunk konkrétabbá és egzaktabbá válásához is. Segítségével ma már világosabban látjuk egyes iparágak, árnyaltabban a munkásosztály és munkásmozgalom, egzaktabban a hazai gazdaság és technika fejlődését az utolsó száz évben. Mindazonáltal korai lenne még az eredményekre hivatkozva büszkén elkönyvelni, hogy üzemtörténetírásunk egészében korszerű tudományos színvonalon áll. Akár a nyugati, akár a szomszéd országokban folyó kutatás bázisát, szervezetét tekintjük, szembetűnő, milyen csekély támogatást kapott üzemtörténetírásunk az állami és társadalmi szervek, sőt a vállalatok többsége 32

Az 1946 után megjelent üzemtörténeti munkák válogatott bibliográfiáját a tanulmány végén közöljük.