Századok – 1968

Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915

920 HAN.ÍK PÉTER leg, de minőségileg is nagyot fejlődött,

21

nemcsak egyes kiemelkedő alkotásokban, de több tucatnyi tudományos feldolgozásban túljutott a jubiláris propaganda kiadványok színvonalán, a mai csehszlovák történetírásnak újszerű, tekintélyes ágává vált. A csehszlovák vállalattörténetírás alkalmasint ma a legmesszebbre jutott a komplex kutatás megvalósítása és a sokoldalú vállalattörténetben való szintetizálása terén. Ugyancsak céltudatos és eredményes munka folyt a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol a vállalattörténetírás, mint láttuk, bizonyos fokig hasznosítható korábbi irodalomra, hagyományokra támaszkodhatott, és a NSzK polgári történetírásával folytatott eszmei harc is ösztönözte. A második világháború után egy ideig még a tőkés vállalatok Íratták életrajzukat, a szocialista fordulat azonban csakhamar a történetírásban is láthatóvá vált. Az 1960-ig megjelent 150 önálló üzemtörténeti munka háromnegyedét már az államosított vállalatok dolgozói, vagy felkért írók, tudósok készítették.22 A munkák nagy része kezdetben népszerűsítő brosúra, jubileumi emlékkönyv volt. A szakszerűség tekintetében az 1950-es évek közepén fordulat következett be akkor, amikor a berlini egyetemen a neves gazdaságtörténész, J. Kuczynski tanszéke, ill. a Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének általa vezetett osztálya (a későbbi Gazdaságtörténeti Intézet) bekapcsolódott a kutatásba és a kutatás tudományos irányításába. Az NDK-ban az üzemtörténetírásnak ma számos aktív művelője van. Egyetemek, főiskolák, tudományos intézetek, helytörténeti és vállalati kollektívák vesznek részt a munkában, amelyet a párt, a szakszervezet és az állami vállalatok hathatósan támogatnak.23

E kiterjedt kutatói hálózatot az 1965-ben alapított Üzemtörténeti Társaság fogja össze. A Gazdaságtörténeti Intézet mellett négy konzultációs hely irányítja a helytörténeti kutatást. Előadásokat, ankétokat, szemináriumokat szerveznek, a nem szaktörténész munkatársakat bentlakásos tanfolyamon, szabadegyetemen képzik. A vezető történészek igen nagy gondot fordítanak az elvi és módszertani kérdések kidolgozására.2

4

Főként ilyen problémákat tárgyaltak meg az 1960-ban és 1964-ben tartott országos üzemtörténeti konferencián, ilyen tanulmányokat közöl rendszeresen a Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte,25 H. Radant instruktiv kis kézikönyvben rendszerezte az üzemtörténetírás legjobb szervezési tapasztalatait, általánosítható módszereit, bevált receptjeit.28

E sokágú kutató és szervező tevékenység eredményei színvonalas monográfiákban, a Geschichte der Fabriken und Werke sorozat adatgazdag köteteiben tükröződnek. A háború után megjelent nagyobb, önálló munkák száma meghaladja a négyszázat. Gyors fejlődésnek indult az üzemtörténetírás Lengyelországban is, ahol a kutatási központok a Tudományos Akadémia Történettudományi Lntézeté-21 B. Lehái—M. My ska: The study of the History of Industrial Entreprise in Czechoslovakia since 1945. The Business History Review, Vol. XL. 1966. N. 3. 22 H. Badant : Der Stand der Geschichte der Fabriken und Werke in der Deutschen Demokratischen Republik. Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte. 1960. Teil II. 154. 1. 23

Uo. 157 — 158. 1. 24 J. Kuczynski: Einleitende Worte zur Konferenz. Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte. 1964. Teil I. 14 — 16. 1. 25

Az évkönyv 1960. II. r. és 1964.1. r. nagyrészben az üzemtörténeti konferenciák anyagát közli. 26H. Radant: Wie schreiben wir Betriebsgeschichte. Berlin, 1963.