Századok – 1968
Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915
916 HAN.ÍK PÉTER vezetés és ellenőrzés mechanizmusa, fő formáját pedig a kiemelkedő üzletemberekről írt életrajz alkotta.2 Tágabb aspëktusban értelmezi a vállalattörténetet a másik amerikai irányzat, az ún. Entrepreneur ship History, amelynek központja ugyancsak a Harvard egyetem, megalapozója pedig A. H. Cole. Ez az irányzat a tőkés vállalkozóban nem annyira az üzleti, mint inkább a feltaláló, újító, kezdeményező erényeket emeli ki, s a vállalkozás történetét jobban összekapcsolja' a földrajzi és szociális környezettel, az általános gazdasági fejlődéssel.3 Az amerikai irányzatokhoz tartalmilag közel áll a német Firmengeschichte és az JJntemehmerbiographie, amely ugyancsak több évtizedes múltra tekint vissza, már a második világháború előtt is termékenységével tűnt ki. A háború után a nyugat-német egyetemeken, főiskolákon újból nekilendült a kutatás. Tevékeny művelője és szervezője W. Treue hannoveri professzor, a Tradition с. vállalattörténeti folyóirat szerkesztője. A mai Firmengeschichte, amelyet a nyugat-német tőkés alapítványok bőkezűen támogatnak, ugyancsak a vállalkozó személyét, üzletpolitikáját, szervező és kezdeményező szerepét állítja előtérbe, erősen kultiválja a regényes irodalmi, népszerűsítő motívumokat, de hasznosítja a német gazdaságtörténetírás hagyományos forráskezelésének, közgazdasági alapozásának eredményeit is.4 Franciaországban fiatalabb az új kutatási ág. Egyik központja az École Pratique des Hautes Études mellett alakult ki, továbbá néhány vidéki egyetemen művelik. Neves képviselője és szervezője B. Cille, a Clermont-Ferrand-i egyetem tanára, az Histoire des Entreprises с. folyóirat szerkesztője. A francia Histoire des Entreprises a vállalatot a gazdaság szerves egységének tekinti, történetét az egésszel összefüggésben, a gazdaság-, társadalom- és politikatörténet kölcsönhatásában mutatja be, tehát sokoldalúbb, elmélyültebb az említett amerikai és nvugat-német irányzatoknál.5 Az elmúlt évtizedekben önálló diszciplínává fejlődött a vállalattörténet Angliában, Hollandiában, Svájcban és más nyugati országokban is. A tőkés országok vállalattörténeti termésének adatai első látásra imponálóak. Németországban a háború előtt mintegy 3,000 munka jelent meg,6 és Nyugat-Németországban a háború után is több mint 3,000 kiadványt tartanak számon.7 A vállalattörténeti munkák és életrajzok száma az Egyesült Államokban is meghaladja a kétezret, és a többi országban is több százra 2N.S. B. Gras: Are you writing a Business History ? Cambridge, 1944. — Boston, 1947. — F. Redlich: American Business History. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Bd. XXXVIII. 1945. — Uó.: Approaches to Business History. The Business History Review. Vol. XXXVI. 1962. N. 1. 3 Chabert : i. m. 197. 1. 4 IF. Treue: A Journal for Company Histories and Entrepreneurial Biography. The Business History Review. Vol. XXXI. 1957. N. 3. — F. Redlich: Anfänge und Entwicklung der Firmengeschichte und Unternehmerbiographie. Das deutsche Geschäftsleben in der Geschichtsschreibung. Tradition, 1959. Beiheft 1. s A francia irányzatra és az egész polgári vállalattörténeti irodalomra nézve szakszerű tájékoztatást nyújtott B.Lehár —M. Myska: „A vállalattörténeti kutatások jelenlegi helyzete, eredményei és távlatai" c. referátuma az 1966 decemberi prágai nemzetközi vállalattörténeti konferencián. 6 H. Corsten: Hundert Jahre deutscher Wirtschaft in Fest- und Denkschriften. Historische Zeitschrift, 1939. 199. 1. 7 H. Radanl: Zur Gestaltung der Betriebsgeschichte. Jahrbuch für Wirtschaftsgeschichte. Teil I. Berlin. 1964. 41. 1.
