Századok – 1968

Tanulmányok - Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái. 915

Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái Ennek a tanulmánynak nem a magyar üzemtörténeti irodalom ismertetése és méltatása a célja.* Elsősorban nem az eddigi eredmények összegezésére, hanem a kutatás és feldolgozás során felmerült módszertani kérdések, a hasznosítható és a terméketlen megoldások, közhasználatú szóval : a „problémák" jelzésére, általánosítására törekszik. Az üzemtörténetírás problémáiról, gondjairól egyáltalán azért beszélhetünk, mert már van üzemtörténetírásunk. Van, létrejött, felnőtt, valahol a periférián, a hagyományos történetírás árnyékában, kissé gondozatlanul és magárahagyottan, mint a mostohagyerek. De hogv magárahagyottan, gondozatlanul is felnőtt, azt mutatja, hogy valóságos társadalmi igény neveli: a múltat is birtokába venni kívánó munkásságunk, értelmiségünk érdeklődése áll mögötte. A valóságos társadalmi igény és az eredményekkel kivívott létjogosultság egyaránt azt sürgeti, hogy törvényesítsük az üzemtörténetet a bevett történeti diszciplínák között, és felmérjük azokat az elvi és módszertani problémákat, amelyeket ez az új ág történettudományunk elé állít. Az üzemtörténetírás nálunk eléggé megkésve, a fejlett tőkés országok és több szocialista ország mögött néhány évtizeddel elmaradva, csak az elmúlt tíz-tizenöt évben indult fejlődésnek. A késés részben objektív okokra, Magyarország viszonylagos ipari elmaradottságára vezethető vissza. Az természetes, hogy a fejlett tőkés országokban, elsősorban az Egyesült Államokban és Németországban az érdeklődés hamarabb fordult az ország gazdasági életében és történetében kiemelkedő szerepet játszó vállalatok és vállalkozók múltja felé. A Egyesült Államokban, ahol az uralkodó ideál nem a politikus, a tudós, az író volt, hanem a sikeres businessman,_ már a múlt században elterjedt a szédítő karriert befutott vállalkozó, a hódító businessman regényes életrajza. A műfaj történetírói adaptálása, a rendszeres forrásfeltárás, a módszerek és~~elvek kidolgozása csak az 1920-as években indult meg. Az új történeti diszciplína, a Business History.megalapozása W. Donham és főként N. B. S. Gras, a Harvard egyetem tanáfai nevéhez fűződik.1 A 20-as években a Business History fanszéket kapott a Harvardon, majd több más amerikai egyetemen, külön folyóirat, bulletin ismertette, népszerűsítette eredményeit, s negyven > év alatt széles körben művelt, a különböző tőkés vállalatoktól és alapítványoktól jelentős összegekkel támogatott ággá fejlődött. A Business History tárgyát elsődlegesen az üzleti vállalkozás, a magántőkés üzletpolitik ája, ^a vállalat* A történetírásnak ezt az új ágát egyes külföldi országokban vállalkozás- vagy vállalattörténetnek is nevezik. Ennek tárgya mindenesetre szélesebb: a gyárakon és üzemeken kívül felöleli a hitelintézetek, a kereskedelmi, közlekedési, biztosítási és egyéb vállalatok történetét is. Minthogy nálunk a kutatás ilyen irányban még nem terjeszkedett ki, magyar vonatkozásban az üzemtörténet megjelölést használom. 1 A. Chabert: De quelques tendances récentes de l'histoire économique américaine: les „Business and Entrepreneurship Histoires". Herne d'Histoire Economique et Sociale. Vol. XXXII, 1954. N. 2. 191. 1.