Századok – 1968

Tanulmányok - Wittmann Tibor: Bolívia. Egy dél-amerikai államalakulás gazdasági-társadalmi háttere. 897

910 WITT-MAN TIBOR Potosi a köztársasági korszak első évtizedeiben megőrizte gazdasági hegemóniáját.7

2

Az 1846 — 1847-es népszámlálás szerint Potosi 16 711 lakosával a negyedik helyre szorult La Paz (42 849), Cochabamba (30 396) és Sucre (19 235) mögött.73

Ugyanakkor azonban a Cerro még mindig majdnem az ország ezüsttermelésének a felét adta.7

4 Ekkor még a tartomány állattenyésztése is jelentős, juhállománya szám- • ban közvetlenül La Pazét követi, lámaállománya harmadik a 9 tartomány között, ökörállománya a negyedik a rangsorban.75

Potosi forgalma a legnagyobb Cobija kikötőjében.7

6

Kereskedelme főleg Argentína felé irányul, és a mérleg szinte teljesen negatívnak bizonyul: 246 600 peso behozatallal szemben 14 000 peso kivitel. A 232 600 pesónyi különbözetet Potosi nemesfémmel egyenlíti ki.77 A külkereskedelem kedvezőtlen jellege tekintetében Potosi nem kivétel, 1846-ban a külföldi behozatal 3 772 881 peso volt, míg a kivitel csupán 491 767 peso.78 Ez az adat csak egyik jelzője annak a hanyatlásnak és gazdasági kiszolgáltatottságnak, amely a függetlenedés után az új állam fejlődését jellemezte. A nemesfém ekkor már nem fedezte országosan a behozatalt, annál több mint félmillió pesóval volt kisebb értékű. 1830- 1846 között a nemesfémtermelés 14 316 146 pesóval maradt el a behozatal értékétől, ami a nemesfémtartalékok kimerüléséhez vezetett.79

Ebben a negatív mérlegű külkereskedelemben érthetően kulcspozíciót kellett elfoglalnia a megcsappant, de viszonylagosan még mindig jelentős potosi ezüstnek. Minthogy a 3 772 881 peso behozatalból 2 457 781 peso a „tengerentúli" országokra esik, állíthatjuk, hogy a potosi nemesfém abban a folyamatban, amely a bolíviai gazdaságot kiszolgáltatta a fejlett európai és észak-amerikai tőkés piacoknak, döntő szerepet kapott. A gazdasági élet nemzeti kereteinek, a csírázó belső piacnak a védelmére irányuló protekcionizmus Bolíviában nem jutott el a politika szintjéig, 72

Vö. a francia kutató beszámolóját, Alcide d'Orbigny : Voyage dans les deux Amériques. Paris. 1867 (az 1853-as mű második kiadása). 281. stb. 1. 73 José Maria Dalence: Bosquejo estadistico de Bolivia. Chuquisaca. 1851. 199. 1. 74

Uo. 298. 1. 75

Uo. 276. 1. 76

Uo. 309. 1. 77

Uo. 311. 1. 78

Uo. 303-304. 1. 79

Uo. 306. 1. Cerro Porco 107 054 peso 39 526 peso 24 379 peso 35 287 peso 6 705 peso 7 642 peso Chay ... Chichas . . Pospo.... Oruro ... Carangas Sicisica . . Inquisivi . Chafalonia 370 peso 2 310 peso 819 peso 1 810 peso