Századok – 1968
Tanulmányok - Wittmann Tibor: Bolívia. Egy dél-amerikai államalakulás gazdasági-társadalmi háttere. 897
Wittman Tibor: Bolívia. Egy dél-araerikai államalakulás gazdasági-társadalmi háttere A magyar olvasó, aki tájékozódni kíván a latin-amerikai államok létrejöttének történelmi körülményei felől, fellapozza a XIX. század eleji felszabadító háborúk történetét. A könnyebbség kedvéért forduljunk mi is a szovjet ,,Világtörténet"-hez, hogy megtudjunk valamit az egyik legkésőbb felszabadult rész, a mai Bolívia államának megszületéséről. „Abban, hogy a spanyol uralomnak ezt az utolsó fellegvárát is sikerült Amerika földjén felszámolni, döntő szerepet játszottak a columbiai csapatok. 1823 őszén Bolivar megindult seregével Peru ellen. 1824. augusztus 6-án a spanyol csapatok Juninnál nagy vereséget szenvedtek, majd ugyanebben az évben (december 9-én), az Ayacucho melletti csatában Antonio de Sucre tábornok, Bolivar harcostársa, végleg megsemmisítette őket. E győzelmek eredményeképpen Felső-Peru is felszabadult; területén köztársaságot létesítettek, amelyet Bolivar tiszteletére Bolíviának neveztek el."1 A jelen sorok nem tűznek ki nagyobb célt, mint néhány olyan meglehetősen ismeretlen történelmi tényező és összefüggéseik felvázolását, amelyek az idézett és hasonló szűkszavú ténymegállapítások mögött lüktető belső folyamatokat érzékelhetővé teszik. Tekintve, hogy Dél-Amerika egyik legkevésbé ismert országáról van szó, talán a szakemberek számára is szolgálhat bizonyos módszertani tanulságokkal egy ilyen probléma felvetése.2 Annál is inkább hasznos lehet, mert a történettudomány adós a függetlenné válás gazdasági összetevőinek vizsgálatával, amit a XII. történészkongresszus vonatkozó referátuma is elismert.3 A gyorsan gazdagodó szovjet történeti irodalomnak is a gazdaságtörténeti vizsgálódások és ezen belül a gyarmati korszak terén vannak fehér foltjai.4 A függetlenségi háború jellegének megítélése nem kis mértékben függ attól, hogy a spanyol gyarmatok gazdasági és társadalmi fejlődésének a szintjét milyen pontosan tudjuk meghatározni. Sajnos, ezen a téren még igen nagy bizonytalanságokkal kell számolnunk. A karib térségben a rabszolgaültetvények tőkésedése figyelhető meg a XIX. században.5 Ezzel szemben 1 Világtörténet. 6. köt. Bpest. 1965. 180. 1. г Felhasználtam spanyol nyelvű tanulmányaim főbb eredményeit is: La riqueza empobrece. Problémás de crisis del Alto Perú colonial en la „Guia" de P. V. Canete. Acta Historica Universitatis Szegediensis, XXIV. 1967. Reflexiones sobre las ideas económicas de José Maria Dalence. Revista „Universidad". Potosi. 3 R. A. Humphreys—John Lynch: The Emancipation of Latin America. XIIe Congrès International des Sciences Historiques. Vienne, 1965. Rapports III. 39—66. 1. 4 Hasznos összefoglalást ad Nagy Gábor : Dél-Amerika a szovjet történetírásban. Acta Univei'sitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Series Historica. IV. 1966. Debrecen. Vö. 138 — 139., 150. 1. 6 Julio Le Riverend: História económica de Cuba. 2. kiad. La Habana. 1966 160-161. 1.
