Századok – 1968

Tanulmányok - Hartwell; R. M.: A gazdaságtörténet Nagy-Britanniában. 79

A GAZDASÁGTÖRTÉNET NAGY-BRITANNIÁBAN 83 rópai liberális történészeknek a hagyományát követték, akik képesek voltak ,,átfogó képet nyújtani az emberi természetről" és az emberi társadalomról, akiket nemcsak a történettudomány iránt érzett szenvedély hajtott, hanem az embertársaik iránti együttérzés is, ezek egyszemélyben voltak nagy történészek és koruk társadalmának éles kritikusai. A másik nagy tradíciót a „nagy hivatásosak" alkotják, pl. Unwin, Clapham és Ashton, akik merevebb normákat alkalmaztak a gazdaságtörténetírásra és kevésbé voltak hajlamosak arra, hogy összevegyítsék saját világuk fölött érzett felháborodásukat a múlt világának megértésével. Mindkét csoportnak része van abban (az általuk 1927-ben alapított The Economic History Review-val együtt), hogy a harmincas évek Angliájában a gazdaságtörténet olyan nagy presztízsre tett szert. És a gazdaságtörténetet egészen a közelmúltig néhány olyan „nagy ember" fémjelezte: Tawney, Ashtpn, M. Postán és D. Chambers, akiknek egyenes kapcsolata volt a harmincas évekkel.8 De Tawney már meghalt, Ashton, Postán és Chambers pedig nyugalomba vonult. A „szakma" ma néhány idősebb professzorból áll — H. J. Habakkuk (Oxford), J. F. Fisher (London), T. S. Willan (Manchester) és W. H. B. Court (Birmingham)9 — és számos tehetséges fiatal professzorból, többségükben 35 és 50 éves kor között, akiknek még a jövőben kell nagy nevet szerezni. Ma senki sincs, akinek a pozícióját Tawney éhez lehetne hasonlítani, és bár a szakmai ' kompetencia ma kétségkívül magasabb mint valaha, hiányzik az előző generáció nagy liberálisainak és empiristáinak magas erkölcsi formátuma. Mi maiak talán jobb gazdaságtörténészek vagyunk elődeinknél — bár ez is kétséges —, de kétségkívül nem vagyunk jobb emberek. A gazdaságtörténet térhódítása azonban tárgyi tartalmi okokból is következett. A két háború között és utána a gazdaságtörténet előretört, mert szabatosságot és tekintélyt adott a történelemnek, amikor annak presztízse csökkenőben volt. Főként magyarázó vizsgálati eszközöket adott a történetírásnak, tudományossá tette azt. Mi több, bizonyos fokig minden történész rabja lett a történelem gazdasági interpretációjának: ez abban is látható, hogy növekvő vonzerővel bírtak az olyan fogalmakkal való magyarázatok, mint pl. osztályérdekek, és az olyan átfogó elméleti kategóriák használata, mint feudalizmus, merkantilizmus és kapitalizmus. Tehát a történészek nemcsak felhasználták a közgazdaságtant, hanem egyre inkább hittek abban, hogy a történelmi változásban a legfontosabb tényező talán a gazdásági motívum. Kétségtelen, hogy a gazdaságtörténet nagyban emelte a történelem ázsióját. Ez két szempontból is fontos volt. A huszadik században megfigyelhető a történetírás presztízsének általános hanyatlása, mint tudományé és mint komoly irodalomé egyaránt. A történetírás szakszerűsödésével kétségtelenül együtt járt a történelem hasznosságába és olvashatóságába vetett hit gyengülése. 1930 körül a történet-8 M. M. Postán műveinek felsorolása megtalálható: Essays in Economic History Presented to Professor M. M. Postán, Economic History Review, 2. sor., XVIII, 1, 1966 augusztus; J. D. Chambers : Nottingham in the Eighteenth Century (1932), The Vale of Trent (Supplement to the Economic History Review, 1967), The Workshop of the World (1961) és (G. E. Mingay-vel) The Agricultural Revolution 1760—1880 (1966). 9 H. J. Habakkuk: American and British Technology in the Nineteenth Century (1962); T. S. Willan: The Muscovy Merchants of 1655 (1963), The Early History of the Russia Company, 1563—1603 (1956), Studies in Elizabethan Foreign Trade (1959), The English Coasting Trade, 1600—1750 (1938); W. H. B. Court: The Rise of the Midland Industries 1600—1830 (1938), Concise Economic History of Great Britain. From 1750 to Recent Times (1954), British Economic History. 1870—1914. Commentary and Documents (1965). 6*