Századok – 1968

Tanulmányok - Hartwell; R. M.: A gazdaságtörténet Nagy-Britanniában. 79

82 К, M HARTWELL nek (1848-61) híres harmadik fejezete — „A köznép előnyei a civilizáció előrehaladásából" — annak az általános felismerésnek a kezdetét jelezte, hogy a történelem nemcsak a politikát foglalja magában. Hasonlóképpen J. R. Green tudatosan eltávolodott elődeitől az 1874-ben megjelent Short History of the English People-ben, amelyben csak röviden tért ki a „külháborúk és a diplomácia részleteire" és ,,a királyok és nemesek személyi kalandjaira", és „részletesen arra az alkotmányjogi, szellemi és társadalmi fejlődésre" összpontosította fejtegetéseit, amelyen „magának a nemzetnek a történetét értjük". így „magának a nemzetnek a vallási, kulturális és ipari haladására" irányította a figyelmet. Macauley és Green óta az angol történetírás egyre növekvő mértékben vette tekintetbe a gazdasági és társadalmi tényezőket. A legfontosabb egyéni befolyást Marx gyakorolta, és jórészt Marxtól ered a gazdasági motívumok fontosságának a történelmi oksági viszonyban ma általános elfogadása. Jelentőséggel bírtak Angliában a fábiánusok is, azoknak a történészeknek és társadalomkritikusoknak a csoportja, akiket ugyanúgy foglalkoztatott a társadalmi igazságosság és a társadalmi demokrácia megteremtése, mint a történelem objektív analízise. III. Bármely tudományszaknak az egyetemi diszciplínák között fennmaradása vagy növekedése nemcsak tanítása és kutatása szervezeti intézményein múlik (bár ez kedvező vagy kedvezőtlen hatással bírhat), hanem a személyi feltételeken is (értve ezen mind a hallgatókat, mind a tanárokat), valamint azon, hogy tárgyköre milyen vonzerővel rendelkezik. Angliában a gazdaságtörténet e tekintetben szerencsés volt, mivel kiváló elmék egész sorát nyerte meg. A XX. század jelentős angol történészeinek listája igen sok gazdaságtörténészt mutathat fel, példa erre W. Cunningham, W. J. Ashley, G. Unwin, J. H. Clapham, J. L. és В. Hammond, S. és В. Webb, T. S. Ashton és R. H. Tawney.7 Ha a modem brit történészek között valamilyen sorrendet akarunk felállítani, elsőnek R. H. Tawneyt kell megemlítenünk, nemcsak írásai, hanem kiemelkedő hatása miatt is. Ha megpróbáljuk felmérni a gazdaságtörténet hatását Angliában, észre kell vennünk, hogy a legkiválóbb gazdaságtörténészek közül többen, így pl. a két Webb, a két Hammond és elsősorban Tawney, azoknak a nagy eu-7 W. Cunningham: The Growth of English Industry and Commerce 3 köt. (1882— 1910), Modern Civilization in some of its Economic Aspects (1896) és The Progress of Capitalism in England (1916); W. J. Ashley : Introduction to English Economic History and Theory (2 köt., 1888 és 1893), és The Economic Organization of England (1914); G. Unwin: Industrial Organization in the Sixteenth and Seventeenth Centuries (1904), The Guilds and Companies of London (1908), Finance and Trade under Edward III (1918), és Samuel Oldknow and the Arkwrights (1924); J. H. Clapham: An Economic History of Modern Britain (3 köt., 1926—1938), The Bank of England (2 köt., 1945); J. L. és В. Hammond : The Village Labourer ( 1911 ), The Town Labourer ( 1917 ), The Skilled Labourer (1919), The Rise of Modern Industry (1925), The Age of the Chartists (1930) és The Bleak Age (1947); S. és В. Webb: English Local Government (8 köt., 1906—1929); T. S. Ashton: Iron and Steel in the Industrial Revolution (1924), The Coal Industry of the Eighteenth Century (1929), An Eighteenth Century Industrialist: Peter Stubbs of Warrington (1939), The Industrial Revolution (1948), An Economic History of England: The Eighteenth Century (1955) és Economic Fluctuations in England, 1700—1800 (1959); В. H. Tawney: The Agrarian Problem in the Sixteenth Century (1912), Religion and the Rise of Capitalism (1926), The Acquisitive Society (1921), Equality (1931), The Rise of the Gentry (Economic History Review, 1941).