Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 728

FOLYÓI EATSZEMLE 745 telefonhálózatát 1888-ban egy magáncég kezdte kiépíteni, amelyet aztán az állam az 1888. évi XXXI. te. alapján átvett. Az interhálózat kiépülése a helyi előfizetők számának emelkedésével járt. 1905-ben a telefonelőfizetők száma 450 körül mozgott. A távbeszélő központtal bővülő főpostát 1906-ban a Kazinczy utcai Munk-féle ház­ba költöztették. 2. sz. — BALASSA IVÁN: Megmozdul a nép címmel riportszerű feldolgozásban, egykorú újságok, főleg a Várkonyi István által szerkesztett Földművelő, különböző visszaemlékezések és hivatalos okiratok alapján a Várkonyi által vezetett Függet­len Szocialista Párt agitációjának hatá­sára a földosztásért 1897/98 telén a Bodrog­közben kibontakozó, véres összeütközé­sekbe torkolló agrárszocialista mozgal­mat ismerteti. — Az ónodi országgyűlés 260. évfordulója alkalmából Miskolcon rendezett tudományos történelmi emlék­ülés kapcsán a folyóirat közli KÖPECZI BÉLA és R. VÁRKONYI ÁGNES ott el­hangzott előadását (beszámolót ld. Száza­dok, 1967. 5. sz. 1087 — 1088. 1.). — LE­HOCZKY ALFRÉD: A Borsod megyei mun­kásmozgalom történetének vázlata c. befejező közleményében az uralkodó osztálynak a munkásmozgalom továbbterjedésének meg­akadályozására irányuló manővereit is­merteti. Ez részben „munkás" kulturális és szociális egyleteknek (Diósgyőrött dal- és önképzőkör, nyugdíjegylet, Mezőkövesden katolikus iparos-segéd-társulat) felállítá­sában, részben a szocialista munkásegylet elleni — egyébként sikertelen — támadások­ban (Miskolc) nyilvánult meg. 1894 má­sodik felében a tőke és a munka ellentété­nek elsikkadása s az új keménykezű főis­pán, dr. Miklós Gyula terrorja következ­tében visszaesés következik be a munkás­mozgalomban. 1895 elején a Bánffy mi­niszterelnök által központilag irányított terror ellenére Ózdon, Miskolcon újból erőre kap a munkásmozgalom, de a rendőr­ség 1895. május 1-i, kíméletlen fellépése által előidézett kudarc demoralizálóan hat a munkásságra. 1895 októberében betilt­ják a Munkásegyletet. Ez a Borsod-miskol­ci munkásmozgalom első szakaszának vé­gét és újabb súlyos megpróbáltatások kez­detét jelentette. Az eltelt öt óv azonban lerakta a szocialista munkásmozgalom alapjait Borsod megyében is. 3. sz. — LEHOCZKY ALFRÉD: A Nagy Október hire Borsodban címen eredeti levél­tári dokumentumok, központi és helyi lapok alapján bemutatja a borsodi mun­kásság helyzetét 1917-ben, az októberi forradalom és a béesi munkás békegyűlés borsodi visszhangját, polgári lapvélemé­nyeket az októberi forradalomról, a mis­kolci munkások december 2-i békegyűlósét, a megyei Törvényhatósági Bizottság ro­konszenvező reagálását az orosz békeaján­latra s végül a miskolci SzDP Wekerle kép­viselővé választása elleni fellépését. — B. FEJÉR MEGYEI SZEMLE. 1967. - FITZ PÉTER: Adalékok a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom visszhangjához a székes­fehérvári sajtóban és politikai mozgalmak­ban (1917 —1918) c. dolgozata a korabeli székesfehérvári sajtó alapján követi nyo­mon, hogy a forradalom eseményeinek hírei közül melyek és milyen gyorsan jutottak el a városi lapokhoz: a „Fejérmegyei Napló", a „Székesfehérvár és Vidéke", a „Székesfehérvári Friss Újság" illetve a feministák lapja, a „Jövő Nője" szerkesz­tőségébe. A lapok amellett, hogy beszá­moltak az eseményekről — 1917. november 10-től kezdve —, elég erős „aknamunkát" indítottak meg a bolsevikok ellen. A forra­dalom hatását abban látja a szerző, hogy a hazatérő hadifoglyok közül többen bujkál­tak a Vértesben, nem szolgáltatva be fegyverüket, s hogy hamarosan a városban illetve környékén is megindultak a sztráj­kok. A város társadalmi összetétele, az a tény, hogy nem volt számbavehető mun­kásság, eleve meghatározta, hogy a sajtó és a lakosság megnyilvánulása az októberi eseményekre kisebb volt, mint pl. a nagy­üzemi központokban. — BODROG GYÖRGY: Az előszállási uradalom gazdálkodása a szá­zadfordulótól az első világháborúig. A szerző az uradalom előző évtizedeinek történetét már feldolgozta a folyóirat egy korábbi és az Agrártörténeti Szemle egyik múlt évi — ós általunk ismertetett — számában. Jelen tanulmányában először az uradalom gazdálkodásának művelődési ágak szerinti megoszlását, ill. annak mutatóit sorakoz­tatja fel a század végéről, majd a munka­erőgazdálkodást vizsgálva megállapítja, hogy mivel az uradalomban igen nagy volt a munkaerőhiány, különösen a nyári dolog­időben, így az országosnál jóval kedvezőb­bek voltak a munkafeltételek. A század végén jelentős beruházásokat fordítanak a gépesítésre, a gazdaságot a legmoder­nebb színvonalra emelik. Ezután az egyes művelési ágakat részletezi: földművelés (a termelés, fogyasztás viszonya; a gabona­termelés mutatói az érintett évkörben; az árutermelés), állattenyésztés (juhtenyész­tés, ló- és sertéstenyésztés). Megállapítható, hogy a tárgyalt időszakban a gazdaság­ban mindent elkövettek a gazdaságosság növelésére, s a lehetőségeket jól kihasznál­ták. — FARKAS GÁBOR: Politikai és gaz­dasági viszonyok Fejér megyében a kiegye­zés korában c. tanulmánya nemcsak a kiegyezés, illetve az azt követő kapitalista

Next

/
Thumbnails
Contents