Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 728

744 FOLYÓIRAT.SZEMLE hazatérők 38%-a ellen indítottak rendőri eljárást, 1922 első hónapjaiban ez az arány 70%-ra emelkedett. — SZABÓ FERENC: Az első nagy aratósztrájk Békés megyében (1872) e. eikke adalék a századvég nagy aratósztrájkjainak és az agrárszocialista mozgalmak előzményeihez. Ugyanis a Békés megyében 1863—1891 között lefolyt bérharcok és szervezkedések históriája szinte feltáratlan és ismeretlen még, mivel a kutatások és a kutatók érdeklődése elsősorban a kiemelkedő esztendőkre irányultak. A szerző elsősorban levéltári forrásokra támaszkodva tárja fel az 1872-ben lezajlott sztrájkok előzményeit ós okait, a sztrájkok kirobbanását és lefolyását, befejezésül értékeli és meghatározza jellegüket. Az 1872-es sztrájkokban még legközvetlenebbül uralkodott a konkrét gazdasági cél és teljesen hiányzott a politikai szándék vagy állásfoglalás; — a legközvetlenebb létérdekektől vezetett ösztönös megmozdulások voltak, de hozzájárultak a későbbi agrárszocialista szervezkedések és tudatos politikai megalapozottságú bérharcok légkörének előkészítéséhez is. — SZILÁGYI MIKLÓS: A gyulai vár múzeummá alakításának terve 1919-ben c. rövid közleményében egy igen becses kultúrtörténeti dokumentum — Domonkos János beadványa a Munkástanácsnak, hogy a megyei múzeumot a város Vegye kezelésbe, a vár egy részét múzeummá alakítva — ismertetésével járul hozzá a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájára vonatkozó kép gazdagításához. — KRUPA ANDRÁS: A szlovákok letelepedése az Alföldön a XVIII. és XIX. században címmel részletesen ismerteti és bírálja Ján Sirácky (Síahovanie Slovákov na Dolnú zem v 18. a 19. storocí VSAV, Bratislava, 1966) könyvét. — H. J. BORSODI SZEMLE XI. évf. (1967) 1. sz. — SIMÁNDY PÁL: Bajcsy-Zsilinszky Endre munkatársaként . . . címen azokat az emlékeket idézi fel, amelyeket az 1930-as években Bajcsy-Zsilinszky különböző lapjainak munkatársaként, pártjainak, a Nemzeti Radikális Pártnak, majd a Független Kisgazda Pártnak közeli ismerőjeként szerzett. A cikkíró szerint Bajcsy-Zsilinszky olykor korszerűtlen módon ós koncepcióval, de mindig őszinte meggyőződéssel és minden taktikát elvető következetes elvhűséggel harcolt a nemzeti sorskérdések megoldásáért, a nemzeti függetlenség és a legsürgősebb reformok, elsősorban a földreform megvalósításáért. — CSORBA ZOLTÁN: Szemere Bertalan, a költő és szépíró C. cikkében a reformkor, majd a szabadságharc tüneményes, majd tragikus életpályájú államférfiának irodalmi hagyatékát teszi az irodalmi ós a történeti kritika mórlegére. Szemerét kitűnő szépírónak és figyelemreméltó költőnek tartja, aki főként a gondolati lírában, elsősorban az epigramma-költészetben alkotott remeket. Útleírásai (Utazás külföldön 1840, Utazás Keleten 1870), naplója (Naplóm 1869) kortörténeti értékűek, tanulságosak, színesek, bár egyes történeti szereplőkkel — köztük különösen Kossuthtal ós Klapkával szemben — elfogultak. A haza és a nép lelkes szeretete minden írásán átüt. — BODGÁL FERENC: A szabadágharc népköltészete Borsodban címen a szabadságharc literátusok és egyszerű emberek által feljegyzett Borsod megyei prózai és költői visszhangjával ismertet meg bő szemelvények keretében. — BUDA Y GYÖRGY: A szabadságért mártírhalált halt tolcsvai Bónis Ferenc emlékére címen a Wesselényi-féle összeesküvéssel kapcsolatban 1671. április 30-án Pozsonyban kivégzett köznemes méltatlanul elfeledett emlékét újítja fel. Bónis volt a Wesselényi-féle összeesküvés egyik leglelkesebb és legtevékenyebb, a nemesek mellett jobbágyokat is fegyverbe szólító, fegyverrel a kezében harcoló, fogságba eső ós a bíróság előtt is meg nem alázkodó, bátorságot ós elvhűsóget mutató résztvevője. — LEHOCZKY ALFRÉD: A Borsod megyei munkásmozgalom történetének vázlata címen folytatja az előző számban megkezdett munkásmozgalomtörténcti áttekintését. Ezúttal a miskolci munkásmozgalom 1892-ben az asztalosok, majd más munkások szocialista szervezkedésével meginduló, 1893-ban május elseje impozáns megünneplésével s az ellentmondásos szociáldemokrata munkásképző egyesület megalakulásával folytatódó lépéseit ismerteti. A miskolci munkásmozgalom 1894 elején ért addigi fejlődésének csúcspontjára, mint ezt a nyomdász- és az asztalossztrájk, a megélénkülő gyűlésezések, a famunkások erőteljes szervezkedése bizonyítja. A munkásmozgalommal kapcsolatban Miskolcon is érvényesül a Wekerle miniszterelnök által bevezetett liberális munkáspolitika. Számottevő befolyással rendelkezik a munkásságra a Függetlenségi Párt, s élénk a Kossuth-kultusz. A liberális munkáspolitika tagadhatatlan sikerét jelentette az 1894. május elseji megmozdulásnak osztályharcos tüntetésből vasárnapi politikai tüntetéssé vagy inkább kedélyes családi ünnepséggé való szelídülése. — KAMODY MIKLÓS: Adatok Észak-Magyarország hírközlésének történetéhez c. negyedik közleményében statisztikai adatok tükrében a miskolci posta forgalmának 1890-es, az igazgatósági székhely, Kassa forgalmát is meghaladó fellenelülésót ismerteti. Ez két újabb postahivatal megnyitását, valamint a személyzet növelését tette szükségessé. Miskolc