Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 728

FOLYÓI EATSZEMLE 743 című kétrészes tanulmányában a társadalmi tudat tárgyiassági és vonatkoztatási rendszerének ontológiai-szociológiai sajátosságai alapján arra a következtetésre jut, hogy a társadalmi tudati jelenségeket csak összetett társadalmi jelenségként, mint elvek, gyakorlati-ideológiai viszonyok és intézmények komplexumát értelmezhetjük helyesen. A továbbiakban a köznapi tudat és az eszmei manipuláció növekvő jelentőségét, az ideológia eltérő értelmezéseit, az ideológia és a tudományosság viszonyát vizsgálja, és feltárja a marxista gondolat eddig figyelembe nem vett ellentmondásos fejlődését a szocializmus viszonyai közepette. Az ideológia legfőbb társadalmi funkcióját az elszigetelt egyének heterogén, amorf alakulatainak tudatosításában, érdekeiknek közösséggé kapcsolásában s az együttes cselekvésre való késztetésben jelöli meg. — AGH ATTILA Az ideologikus tudat kritikája a Tőkében című tanulmányában kiindulva abból, hogy Marx az elidegenedés egész rendszerét lényegében a vallási elidegenedés analógiájára írja le, kimutatja az anyagi termelés világának dologi misztifikációja és a kozmikussá vetített emberi viszonyok vallásosspiritualista misztifikációja közti lényegi összefüggést. — KOMORÓCZY GÉZA: Az őskor emberének tudása és hite c. tanulmánya első részében az emberalakú istenképzet Mezopotámiában való kialakulását nyomozva, őstörténeti alapfogalmak átértelmezésére tesz figyelemreméltó kísérletet. A kannibalizmus embere az emberi életerő hordozóját a velőben látta, s azt hitte, hogy a velő elfogyasztása egyben az életerő átvitelét is jelenti. Eszerint egy organizmus funkcióját anyagi létezőnek fogta fel. A legkorábbi temetkezési szertartások arra vallanak, hogy a halált kezdetleges ismereteik mellett bizonytalannak, a halottat pedig változatlanul a közösség tagjának tekintették. Az analógiás következtetés aztán az élőkével összenőtt túlvilág fantasztikus képzetének kialakulására vezetett. A munkaműveletnek munkahelyzeten kívüli gyakorlása alakította ki a munka rítusait, a vadász- és egyéb mágiát. — BÓNA ERVIN: A mai tudományfejlődés alapvonása c. tanulmányában korunk tudományos életének jellegzetességeit a tudományos kutatás tárgyának rohamos bővülésében, a szélsőségek (makro-, ill. mikrovilág) világába való behatolásban, a határtudományok megjelenésében, az izomorfizmus ( = kölcsönös egyértelmű megfelelelés) alapján új tudománytípus kibontakozásában és rohamos fejlődésében, az egyes tudományágak differenciálódásában és integrálódásában, a tudományok dezantromorfizációjában és humanizációjában, a ,,lezárt"-nak hitt tudományok továbbfejlődésében, a tudományos módszerek fejlődésében, a tudomány közvetlen termelőerővé válásában és gyorsuló fejlődésében s végül a tudományok tudományának (tudományszociológia, -etika) kialakulásában látja. — E szám mellékletében TŐKEI FERENC: A feudalizmus alapvető szerkezete c. tanulmányában a feudalizmust Marx és Engels nyomán mint a kisparaszti földtulajdon germán formájának bázisán végbement több évszázados fejlődés eredményét mutatja be. Még majorátusig kifejlődött formájában is a kisparaszti germán földtulajdonforma a szubsztanciális alap. A magántulajdonos egyének germán formabeli „szubsztancialitása", amely voltaképp a földdarab szubtancialitása, az egész feudális fejlődés számára alapvető jelentőségű marad; ez az alapmeghatározás válik szót a feudalizmusban egész sor különös meghatározásra. A tanulmány a továbbiakban a termelésnek, a termelési módnak három alapmozzanata : az emberi egyének, mindenkori konkrét közösségük (Gemeinwesen) és a termelési eszközök közül a középső kategóriát elemzi részletesen, majd a közösségformák hármas struktúrájával foglakozik. A „feudalizmus valóságos szentháromságán", a lovag—pap—jobbágy viszonyon belül kimutatja a középső kategória nélkülözhetetlen voltát. A XI. századi fordulat létrehozásában a technika és technológia (hámiga) mellett nagy szerepet tulajdonít a normán katonai szervezetnek és a kolostori nagybirtoknak. Társadalom, vallás, művészet alfejezetében kimutatja — különösen az irodalmon és az építészeten keresztül — a három tényező szoros kapcsolatát. — B. Helytörténeti és helyismereti folyóiratok BÉKÉSI ÉLET 1967. 3. sz. — G. VASS ISTVÁN : A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Békés megyében c. tanulmányának bevezető részében az 1917-es oroszországi forradalmaknak a megye különböző társadalmi rétegeinek — a megyei előkelőség, az értelmiség, a dolgozó emberek — politikai magatartására kiváltott hatását elemzi. Megállapítja, hogy 1918 októbere előtt a béke gondolata váltotta ki a legnagyobb hatást. Röviden tárgyalja a Tanácsköztársaság időszakát, részletesebben a proletárdiktatúra leverését követő időszakot; elsősorban az ellenforradalmi hatóságoknak az akkor hazatérő hadifoglyokkal szembeni fellépését. 1921-ben a