Századok – 1968
FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 728
742 FOLYÓIRATSZEM.LE Machiavelli mindvégig irónikusan szemlélte alakját, mint erről a címnek választott kitétele is tanúskodik. — GALÁNTAI JÓZSEF: A Vatikán 1917. augusztus 1-i békekísérlete címen XVI. Benedek pápának elsősorban a Habsburg-monarchia megmentését és a forradalmi békemozgalom leszerelését célzó, az imperialista hatalmak közti ellentéten azonban zátonyra futó bókeakcióját ismerteti. — MÜLLER ANTAL: A modern tudományos világkép kialakulása c. tanulmány negyedik részében azt bizonyítja, hogy a XX. század fizikája minden eddiginél jobban igazolja a dialektikus materializmust. A tudományos világképnek az elmúlt száz év alatti fejlődése meghozta: 1. a klasszikus mechanikai (mechanisztikus, metafizikus) világkép háttérbeszorulását, majd 2. a pozitivista világkép kialakulását s végül 3. ennek kiszorítását a dialektikus materialista világkép által. 9. sz. — LUDASI MÁRIA: AZ újkori angol filozófusok a vallásról címen az angol valláskritika kezdeteit tárgyalja Hobbes természet-, társadalom- ós erkölcsfilozófiája tükrében. — HERMANN ISTVÁN: A reakciós vezérmítosz c. írásában a vezórmítsz osztályalapját a kapitalizmus általános válságának talaján létrejött kispolgári deklasszálódásban látja. Maga a vezérmítosz akkor merül fel a tömegek tudatában, amikor a tömegek és „vezetőik", az uralkodó osztályok racionális és reális módszerektől már nem várhatnak sikert. A nyomasztó ós kilátástalan helyzetben eluralkodó aggódás- és bizonytalanságérzós a tömegeket erkölcsi autonómiájukról egy olyan magasabbrendűnek tartott személy javára való lemondásra készteti, aki az összes felmerülhető kérdésekben intuitive az egyedül helyes álláspontot foglalja el. Ezt az időleges lemondást aztán a tervszerűen szított háborús pszichózis, az állandó veszélyeztetettség érzése és a terror légköre állandó jellegűvé avatja. — PÁNDI PÁL: Tények és titkok címen egy István Pál nevű szerző álcázott fordításán keresztül a keresztényszocialista Lamennais magyarországi hatásáról közöl újabb adalékot. — RÉTI ERVTN: Város a viszályban címen az arab—izraeli konfliktussal kapcsolatban Jeruzsálem múltját s a város jövőbeli státusával kapcsolatos különböző elképzeléseket ismerteti, különös tekintettel a Vatikánnak az araboktól elforduló és a zsidók felé közeledő magatartására. 10. sz. — Október ötven éve a világban c. szerkesztőségi cikk a forradalomnak az európai fejlődésre, a gyarmati rendszerre és az ideológiai fejlődésre tett hatását elemzi. — SZABÓ ANDRÁS GYÖRGY a Tőke százéves jubileuma alkalmából közölt cikksorozat keretében Történelem és determinizmus címen tagadja a társadalmi tőrvénynek emberi tevékenységtől független létét és hatóerejét. Kiemeli, hogy nemcsak az ellentétes a marxi felfogással, ha valaki az emberi tevékenységek felett trónoló transzcendens törvényről beszél, hanem az is, ha valaki az immanensnek felfogott társadalmi törvényeket mint eleve adott determinánsokat szembeállítja a konkrét tevékenységgel. A szocialista forradalom marxi — íenini elméletének talaján állva a munkásosztály forradalmi tevékenységét nem vezethetjük le a kapitalizmus spontán törvényeiből, hanem csupán az anyagi erővé vált, objektiválódott forradalmi tudatosságból. — HERMANN LEY: A reformáció és a német társadalom c. tanulmányában a lutheri reformáció 450. évfordulója kapcsán a reformáció ideológiai ós politikai fejlődését a német társadalomfejlődés tényeivel szembesíti. A hitből való megigazulás tanának hirdetésével Luther a hierarchiával fordult szembe, búcsú elleni állásfoglalásával pedig a kereskedelmi tőke érdekeit mozdította elő. A német függetlenség visszaszerzése érdekében pápaellenes koalíciót hirdetett, amelyből még a törököket sem zárta volna ki. A német nemzet fejlődésére vonatkozó gondolatai a sovinizmus mérgétől menten pozitív hatással voltak más nemzetek fejlődésére, úgyszintén az általa megteremtett német irodalmi nyelv. Mint korai merkantilista harcolt a pénz külföldre való áramlása ellen, s a produktív fogyasztás melletti propagandájával a produktív iparágak fejlődését segítette elő. A munka pozitív értékelésével a polgárság újfajta munkamorálját alapozta meg. 11. sz. — HAHN ISTVÁN: AZ ismeretlen isten rajongói címen a gnoszticizmus történeti fázisváltozásait ismerteti. A hellénizmus talaján keletkezett gnoszticizmus a világtól való végletes elidegenedésnek, a belőle való menekülésnek ós a megváltás, újjászületés révén a világ legyőzésének világnézete, vallása és filozófiája. Alapvető vonása az egészében gonosz világ radikális elvetése, amely a hellénisztikus misztériumvallások értelmezésében, az egyiptomi Hermetikus gyűjteményben és a Simon mágushoz kapcsolt Nagy kinyilatkoztatásban találja meg a maga újabb és újabb kifejezési formáit. Utóbbiban benne kavarog „ . . . mindaz a mitikus képzet és áltudományos elmélet, zavaros vallásos és mágikus elképzelés, világgyűlölet és megváltásvágy, ösztönös lázadás a világ hatalmasai, törvényei és kormányzatuk ellen, hit az isteni személyekben és megdicsőült hetérákban, ami eleven valóság volt az I. századi Júdeában és amely nélkül nem lenne érthető a kereszténység kialakulása sem". 12. sz. — HUSZÁR TIBOR: A társadalom szellemi élete és a társadalmi tudat szerkezete
