Századok – 1968

Történeti irodalom - Pražák Richard: Josef Dobrovsky als Hungarist und Finno-Ugrist (Ism. Kovács Endre) 695

695 [TÖRTÉNETI IRODALOM A kibontakozó forradalmi változások pillanatnyilag háttérbe szorították a reakciós elemeket, de azok minden apró vallási és nemzetiségi ellentétet igyekeztek a forradalom gyengítésére kihasználni. A népi mozgalom fölényét mutatják azok az agrártörvények, melyeket 1848 novemberében hoztak a Szerómsógben ós amelyeknek radikalizmusa meghaladta a márciusi magyar és a júniusi horvát agrártörvényeket is. Mindezt a parasztság igen heves földfoglalási akciói kísérték. A nép hatalmi szervei a kormány által létrehívott nópbizottságok, népi választmányok voltak, melyek azonban sok kisebb belső harccal és anarchista beütéssel voltak terhesek. A konzervatív rétegek a megyei tisztviselők és a hadsereg egyes csoportjaira igyekeztek támaszkodni. Az osztályharc ilyen éleződése és az, hogy a vajdasági vezetésben a konzervatív Rajaöic híveinek tábora nőtt, a Főbizottság parasztpolitikájában fordulatot idézett elő. Gyarapodtak a paraszt-ellenes intézkedések: a falvakban ismét megjelentek a végrehajtók, majd a felfegyverzett parasztság letörésére, valamint a Magyarország elleni háború dezertálóinak felelősségre vonására hadbíróságokat állítottak fel. Az utolsó két fejezet az ellenforradalmi erők ellentámadását majd végső győzelmét tárgyalja. 1849 tavaszától a Rajacié —Meierhofer politikai vezetés agresszívebb politikát folytat. A liberálisok, élükön Stratimirovic-csal még felveszik velük a harcot, de eredménytelenül. Rajacicók fölénybe kerülésük után könnyen felszámolják még Uros Gojkovic anarchista szocialista csoportját, és így 1849 második felére szabad utat biztosítanak a reakciónak. A fel-fellobbanó paraszt megmozdulásokat elfojtják, felszámolják a népi bizottságokat, és mind határozottabban üldözik a katonaszökevényeket. A népi mozgalmaknak és a hivatalos politikában a liberális irányzatnak a kegyelemdöfést a Bécsből hazatérő Jellacic adja meg, aki a helyi jobboldalra támaszkodva, az ellenforradalmi rezsim fő szervezője lesz. A forradalmi megmozdulásokat leverték. Ez a bukás befolyásolta a Szerémség következő évszázados történelmét is: a bécsi törekvéseknek megfelelően felosztották, és társadalmi fejlődését visszaszorították. NIKOLA GACESA RICHARD PRAZÁK: JOSEF DOBROVSKÍ ALS HUNGARIST UND FINNO-UGRIST (Brno, Universita J. E. Purkynë. 1967. 185 1.) JOSEF DOBROVSKÍ MINT HUNGARISTOLÓG US ÉS FINNUGOR NYELVÉSZ A szerzőt már nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Josef Macûrek professzor brünni iskolájának neveltje, aki főhivatásának tekinti a magyar —cseh történelmi és irodalmi kapcsolatok kutatását. Előző monográfiáját (Mad'arská reformovaná inteligence v őeském obrození, Praha. 1962), melyben a XVIII. századvégi magyar református értelmiségnek Cseh- ós Morvaországban betöltött művelődési szerepét dolgozta fel minden addiginál behatóbban, ismertette a Századok is. Már ott meglátszott, hogy Prazák a korszak egészének széleskörű ismeretére kívánja felépíteni monografikus kutatásait. Újabb könyve még inkább meggyőz bennünket a szerző ilyenirányú szándékáról. Az előttünk fekvő Dobrovsky-monográfia bizonyos előzményekre tekinthet vissza. A szerző figyelmét joggal kelthette fel Macűreknak 1953-ban a Dobrovsky gyűjteményes kötetben napvilágot látott tanulmánya a cseh és a magyar történetírás felvilágosodás-korabeli kapcsolatairól, mely e korszak kutatásába ösztönzőként szólt bele már csak azáltal is, hogy a XVIII. század végének intenzív magyar—cseh szellemi kapcsolatait kutatva a kezdeteket sokkal korábbra, már a 60-as évekre helyezte, Dobner és Pray példáján szemléltetve az egymás iránti érdeklődés jelentkezését. Időközben ráirányult a figyelem Dobrovsky részben kiadott, részben még ismeretlen levelezésére, s éppen Prazák karolta fel ezt a témát. Érdeklődése nem állott meg Dobrovskynál, hanem a korszak valamennyi jeles magyar és cseh férfiújával megismerkedett; kapcsolataik lassan az egész korszak vizsgálatához vezették a fiatal kutatót. Ezek után érthető, hogy itt fekvő könyve is többet nyújt, mint amennyit címe igér. .Tozef Dobrovsky, a nagy cseh nyelvész, ki a szlavisztika tudományos megalapozása körül el nem múló érdemeket szerzett magának, itt nemcsak mint a magyar nyelv — tágabban: a finnugrisztika — iránt érdeklődő szaktudós lép elénk; ez még nem tenne