Századok – 1968
A történelemoktatás kérdései - Eperjessy Géza: A franciaországi történelemtanításról. 656
664 EPERJESSY GÉZA pl. az alábbi 18 fejezetben mutatják be korunk történelmi problémáit, messze kitágítva az európai nézőpontot. 1. A nyugati civilizáció kezdetei; 2. Görögország és Róma öröksége; A kereszténység kialakulása; 3. A középkori örökség; 4. Az újkor öröksége; 5. A XIX. század; 6. A nyugati civilizáció — Európa; 7. Angolszász-Amerika; 8. A latinamerikai civilizáció jellemző vonásai; 9. Az európai kommunista világ; 10. Az európai kommunista világ sajátos vonásai; 11. A muzulmán világ; 12. Az iszlám a jelenkorban; 13. Az indiai és óceániai civilizációk; 14. A csendes-óceáni civilizációk; 15. Az Indiaióceán; 16. Fekete-Afrika; 17. Fekete-Afrika népei és civilizációi; 18. Az új afrikai v ilág. A „kommunista világ"-ról szóló fejezetekben először az „orosz civilizáció" történeti gyökereit vizsgálják, köztük a „keresztény hagyomány és a bizánci kultúra" befolyását, majd az „ázsiai hatásokat", azután a nyugatiakat (elsősorban a francia kultúra szerepét); részletesen foglalkoznak a marxista hatással a Lenin előtti és utáni korszakban, végül a történeti fejlődés fő vonalait rajzolják meg figyelemre méltó objektivitással, kiemelve pl. a második világháború után bekövetkezett páratlan gazdasági és kulturális fejlődést. Az utóbbit a többi szocialista országról is elismerik, amelyek számára a Szovjetúnió volt a modell, de nem másolták mégsem szolgai módon, hanem mindegyik megőrizte a maga jellegzetes vonásait. Elismeréssel nyugtázzák többek között a népi demokratikus országokban érvényesülő vallásszabadságot, s rámutatnak arra, hogy Jugoszláviában „a zágrábi érsek képviseli azt a klerikális horvát sovinizmust, amely szemben áll az államrenddel"; Magyarországon „Mindszenthy kardinális testesíti meg a feudális főpap típusát", Lengyelországban pedig „a püspökök alkotják azt az irányzatot, amely az egyház és az állam közötti konfliktusokat kiélezi". Nem kevésbé tanulságosak a második ciklus részére készült kézikönyvek és módszertani segédletek. A 600 válogatott szemelvényt tartalmazó dokumentumsorozat1 8 utolsó, 1917 és 1945 közötti időszakot felölelő füzetében pl. a következő fontosabb, jórészt kommunista szerzőktől származó forrásokat találjuk: „Az októberi forradalom történelmi jelentősége (Marcel Cachin-től); Imperialista intervenció Szovjet-Oroszország ellen (Sayers és Kahn munkáiból); A francia burzsoázia és proletariátus a világforradalom sodrában 1917 —1920 (Cahiers du communisme 1957. évi számából); A francia Kommunista Párt születése (az 1902. december 25 — 30-i Tours-i kongresszus anyaga alapján); Részletek az 1920. december 3. határozatból (ugyanonnan); Altalános válság a kapitalista világban; Az emberi munka kizsákmányolása Fekete Afrikában; Nyomor és véres megtorlás Indokínában; A bolsevik párt XVIII. kongresszusának határozataiból; A fasizmus és antifasizmus (részletek Mussolini ill. kommunisták műveiből); A népfront 1935. július 14-i gyűléséről (Thoreztől); Fasiszta agresszió a spanyol köztársaság ellen; A be nem avatkozás politikája (Cahiers du communisme, 1957 január); A francia ellenállás dokumentumaiból (Részletek De Gaulle-tól, M. Thoreztől stb.); A hirosimai atombomba; az utolsó pedig „Következtetések és perspektívák" címen többek között kb. 1 lapos szöveget tartalmaz az 1960-as Moszkvai Nyilatkozat-ból. A módszertani segédletek természetesen a legkülönfélébb politikai és világnézeti álláspontokat tükrözik. Akad közöttük olyan, amely pl. az európai integráció eszméit állítja az utolsó évfolyam történeti anyagának középpontjába.4 9 „Európa a Két Nagy (ti. az USA és a SzU) között" c. fejezetében az európai patriotizmus létjogosultságát a következő példával kívánja alátámasztani: Nyugat-Európa lakossága 330 millió; Kelet-Európáé 95 millió; együttvéve tehát 425 millió, a „Két Nagy"-é viszont 400 millió. Ezt táblai vázlattal is illusztrálja. Az utolsó osztályok segédletei között a számszerűséget tekintve a legelőkelőbb helyet azok a kézikönyvek foglalják el, amelyek a túlméretezett anyagban valamilyen rendet igyekeznek teremteni. Kiemelik a lényeget, a sok részletkérdésből az alapvető összefüggéseket, úgy, ahogyan azt a tankönyveknek kellene tenniök.5 0 Az érettségi fentebb említett rendkívül magas követelményei miatt legnagyobb számmal azok az érettségi segédletek szerepelnek, amelyeket tanár és diák egyaránt használhat.6 1 48 Ld a 35. jegyzetet 1 " L'éducation en Europe, présentation de l'Europe dans les classes terminales. Conseil de la coopération culturelle par René Jotterand. Strasbourg I960. 61. 1.: 1. fejezet. Az európai állampolgári nevelés feltételei; 2. Az Egyesült Európa felé; 3. Az európai együttműködés kilátásai; 4. 3 lecke V. Hugo-tól és W. Churchill-tól; 5. Az Európa-Tanács: 6. Európa a Két Nagy között. so Pl. O. Bichard: Histoire. Classe de première 1848—1914. Paris 1965. 256 I. (Les abc du baccalauréat.) " Ások közül pl. Mémento d'histoire. Baccalauréat. Paris. 1966; Annales Unibert BAC. Histoire et géographie. Première et baccalauréat 1965; Les abc du bac. M. Tacel — M. Bordet: Histoire baccalauréat en 200 dissertations. Paris 1964. 287 1. — Az utóbbi egy több kötetből álló sorozatban (Collection D. Huisman) jelent meg. A sorozat a különböző tárgyak érettségi vizsgájához nyújt segítséget; a francia irodalmat pl. 700 kérdésben, a filozófiai anyagot 300, a filozófiai tárgyú fogalmazást (composition) 100 kérdésben és 1500 (1) idézetben; a földrajzot 600, a természettudományok anyagát 250 kérdésben stb. dolgozza fel.
