Századok – 1968
A történelemoktatás kérdései - Eperjessy Géza: A franciaországi történelemtanításról. 656
A FRANCIAORSZÁGI TÖRTÉNELEMTANÍTÁSRÓL 665 Az írásbeli és szóbeli vizsgából álló történelmi érettségi igényességére „Az európai kommunista civilizáció" problémáit összefoglaló tételvázlatból is következtethetünk. A bevezetőben kb. 1 oldal terjedelemben összegezi az alapvető összefüggéseket és 6 ún. tájékozódó kérdést tesz fel: 1. Mi a kommunizmus forrása? 2. Mi a KGST? 3. Mi a Varsói Szerződés lényege? 4. Melyek a lengyel népi demokrácia jellemző vonásai? 5. Melyek a szovjet—kínai feszültség okai? 6. Az utóbbiak politikai vagy ideológiai jellegűek? A továbbiakban több feladattervet dolgoz ki részletesen „Az orosz civilizáció történelmi gyökerei" tárgyköréből; kiemelve 1. a bizánci, 2. az ázsiai, 3. a nyugati befolyást, majd ezek alapján következtetéseket von le. Majd a következő problémaköröket dolgozza ki: „A szovjet civilizáció ideológiai alapjai: amarxizmus —leninizmus" (kb. 3 oldalas tételvázlatban); A SzUgazdasági szerkezete; a SzU politikai szervezete; A SzU kulturális élete; utolsó tételként „Egy külön utakon járó népi demokratikus ország: Jugoszlávia" (ugyancsak részletesen). Végül 4 ún. gyakorló kérdést kell írásban kidolgozni: 1. Van-e európai kommunista civilizáció; 2. Az orosz társadalom 1914 és 1964 között; 3. Az osztályharc és békés együttélés problémái; 4. Demokratikusnak tekinthető-e az egypártrendszer. Ebből a példából is látszik, hogy nem csekély — és viszonylag korszerű — anyag tudásáról kell a 18 éves tanulóknak a történelem-érettségin számot adniok. A francia tankönyvek Magyarországról Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogyan ábrázolják a tankönyvek a keleteurópai s azon belül a magyarországi fejlődést, az alsófokú iskolák könyveiben semmit, a többiekben alig néhány sort találunk évfolyamonként Magyarország történetéről. Azon kevésbé ütközünk meg, hogy a franciák, kiknek históriája a legtöbb korban a világtörténelem egyik legfontosabb fejezete, nem foglalkoznak érdemlegesen az iskolai tankönyvekben hazánkkal ós azokkal az európai országokkal, amelyek nem gyakoroltak közvetlen hatást a francia fejlődésre. Sajnos azonban az a kevés is, amit rólunk írnak, tudományos szempontból tarthatatlan. Amint azt másutt részletesebben kifejtettük,62 a tankönyvekben még mindig változatlanul tovább él az a hamis magyarságkép, amely hazánkról az első világháború előtti időszakban Franciaországban kialakult. Jóllehet az utóbbi években megjelent reprezentatív tudományos munkák5 3 általában a tényeknek megfelelően tárgyalják a magyar történelmet, a tankönyvek azonban, melyeknek konzervatívabb szemléletét a nemzeti közvélemény sokkal erősebben meghatározza, csaknem kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy az „Ázsiából érkező", vad, ferdeszemű, borotvált koponyájú kitűnő lovasnóp", a magyarság a „sárga fajhoz"(!) tartozik. Több tan- ' könyv kifejezetten utal a „mongol származásra". A kalandozások szörnyűségeinek a nyugati tankönyvekben megszokott ábrázolásán túlmenően még olyan megjegyzésekkel is találkozunk, hogy a „legendák gyermekfaló szörnyetege (franciául ,ogre') bizonyára a magyarok emléke". Egy másik tankönyv még félreérthetetlenebbül leszögezi, hogy,,az »ogre« szó eredetileg az »Hongrois«-t jelentette".55 A magyarság ázsiai eredetének problémája még a legújabbkori történelmi tankönyvekben is központi helyet foglal el. A jelenkori civilizációk története című fentebb említett tankönyv5 6 a kelet-európai civilizációt befolyásoló ázsiai hatások kapcsán elsősorban Magyarországgal foglalkozik. De vitába száll Metterr.ich-hel, aki 1815-ben azt állította, hogy „Ázsia Budapestnél kezdődik". „Ez a szemlélet — olvashatjuk a továbbiakban — egy német arisztokrata faji megfontolásoktól is determinált álláspontját fejezi ki. De egyáltalán nem biztos, hogy az emberek egy bizonyos csoportjánál eltűnt volna már ez a nézőpont, amelynek van egy bizonyos sajnálatosan pejoratív értelme." Az előbbi fejtegetést alig néhány sorral később az alábbi meglepő állítások követik: A török hódítás „sok évszázadig "(?)tartott Magyarországon, s nagy hatást gyakorolt az öltözködésre — a magyar pásztorok hagyományos viselete pl. feltűnően hasonlít az észak-afrikaiakéra(l) s a török hatás egyik legérdekesebb megnyilvánulása a kávé élvezete, amely Magyarországon valóságos nemzeti szokássá vált(!)". Érdekes viszont, hogy a török hatásokról olyan országokkal kapcsolatban nem olvashatunk, amelyek csak a XIX. században szabadultak fel. ís Ld. az 1. és 2. jegyzetet. " Pl. a Sorbonne és más egyetemek gondozásában megjelent Histoire Générale des civilisations. Presses-Universitaires de France. 1957. VII kötetben. " D-ivit—Lahal: Histoire 5e. 1964. 180. 1. " „Le mot »ogre« a d'abord désigné le Hongrois". Bonifacio—Maréchal: Histoire 5e. 1964. 182.1. " Ld. a 47. jegyzetet
