Századok – 1968
A történelemoktatás kérdései - Eperjessy Géza: A franciaországi történelemtanításról. 656
660 EPERJESSY GÉZA nete 1328-ig. A 4. osztályban heti 1,5 óra keretében a 100 éves háborútól a XIV. Lajos haláláig terjedő időszakot (1328—1715) kell feldolgozni. A 3. osztályban, melynek új tanterve 1966-ban lépett életbe, az óraszám heti 2; s az anyag az 1715-től 1870-ig terjedő kort öleli fel. A 2. osztályban az óraszám ugyancsak 2, az első félévben a francia forradalom és a napóleoni korszak igen részletes története; a második félévben pedig az 1815-től 1848-ig terjedő időszak az előírt anyag. Amint látjuk, a 3. és 2. évfolyam anyaga között van egy bizonyos átfedés, amely bizonyára azzal magyarázható, hogy a 2. ciklus „hosszabb" formájában részletesebben és alaposabban mégegyszer át kívánják tekinteni a francia történelem legfontosabbnak tekintett korszakait. Az 1. osztályban heti 2 óra keretében az 1. félévben Európa 1848 és 1914 közötti történetének, a 2. félévben pedig ugyanezen időszak világtörténetének feldolgozását írja elő a tanterv. Végül az utolsó évfolyamban ugyancsak heti 2 órában a „jelenkor" történetének tárgyalására kerül sor az első világháborútól napjainkig, illetőleg a tanév 2. és 3. harmadában a jelenkori civilizáció történetét tekintik át igen részletesen.16 Az „első ciklus" tankönyvei és kézikönyvei A tankönyvek korszerű kiállításáról és korszerű pedagógiai apparátusáról fentebb mondottak a középiskolai könyvekre fokozottabban érvényesek. A különböző művelődési és művészettörténeti illusztrációk pl. a legigényesebb művészeti kiadványokkal is kiállják az összehasonlítást. A tankönyvekben — bármelyik szerző munkáját ütjük is fel — igen bőséges szemelvényanyagot találunk. A korabeli forrásokon kívül nem egyszer történeti feldolgozásokra is bukkanunk. Több tankönyv a legkorszerűbb audio-vizuális anyagokra, lemezekre, filmekre stb. is felhívja a figyelmet a megfelelő helyen. A dokumentumoknak ugyanaz a didaktikai funkciója, mint a mi reform tankönyveinkben lévőké: az anyag hitelesebbé, szemléletesebbé, korszerűbbé tétele. A magyarázatokkal kísért szövegek ugyanakkor alapot is szolgáltatnak ahhoz, hogy a tanulók maguk is bekapcsolódhassanak a történelmi megismerés folyamatába. A különféle sematikus ábrák, térképvázlatok, óvszámtáblák, a leckék elején vagy végén lévő összefoglalások és kiemelések a lényegi összefüggések meg világítását szolgálják. Az alsóbb osztályokban ezeket gyakran kiegészítik az idegen szavak, továbbá a fontosabb fogalmak magyarázatát tartalmazó „szótárak" ós „lexikonok". A továbbiakban évfolyamonként kívánjuk megrajzolni a tankönyvek és tankönyvi segédletek tükrében a középfokú történelemtanítás jellegzetesebb vonásait. Ezt a célkitűzésünket részben megkönnyíti, hogy osztályonként általában 10—15 tankönyvre s kb. ugyanennyi segédletre támaszkodhatunk. A 6. osztályban pl. 14 tankönyv verseng egymással a tanárok „kegyeiért". A szaktanárnak nem lehet könnyű a választás, hiszen az egyik tankönyv megnyerőbb, mint a másik; s egyformán nehéz és terjedelmes mindegyik. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a 6. osztályban — 12 éves gyemekeknél — heti másfél óra áll rendelkezésre az átlagosan 5 — 8, néha 9 — 10 oldalas nagy leckék feldolgozására, s amelyek még akkor is túlméretezettek, ha az egyes fejezetek fele — vagy közel fele — illusztráció,17 s ha nem is az egész anyagot kell elsajátítani. A szöveg, a stílus a „francia szellemre" jellemző módon kétségkívül logikus és világos, a tartalom azonban túlságosan is igényes. Már a 6. osztályos tankönyvek is bizonyos teljességre törekszenek a tárgyalt problémák kifejtésében. A Girard-féle sorozat megfelelő tankönyve, melynek szerzője különben a francia tanárképzés fellegvárában, az Ecole Normale Supórieur-ben nyerte képesítését,18 az V. századi Athén életét pl. a következő jelenetekben dolgozza fel: I. Az athéniek munka közben. A földművelés. Ipar. Kerskedés. Hajózás. II. A város. Athén ós az agora. Piraeus. A város nagy ünnepei. III. A mindennapi élet. A ház. Ruházat. Táplálkozás. IV. A család. A gyermek nevelése. A családi élet. Foglalkozások. A fejezet kimerítően és objektíven ábrázolja többek között az athéni demokrácia és a klasszikus rabszolgaság problémáit. Egy másik, 1965-ben megjelent tankönyv19 10 Horaires et programmes de l'enseignement du second degré. Admission dans les classes. Enseignement long des lycées classiques et modernes. 28e édition (1985. jún. 10. 65/438-as rendelet). " Hogy csakegy-két példát említsünk a legnépszerűbb tankönyvsorozatok közül: az Aubert-féle Histoire. l'Orient et la Grèce. Classiques Hachette. 1967. с. munka 224 oldalas és 30 leckéből áll; a Bonifacio—Maréchal-féle 1963-ban megjelent tankönyv 224 nagy alakú oldal 24 leckével: a Collection Isaac sorozat 1964. évi kiadású megfelelő kötete 256 nagy oldal; s a talán legnívósabb a Nouvelle Collection d'Histoire dirigé par Louis Girard, Professeur à la Sorbonne с. sorozat 1967. évi kiadású 256 oldalas tankönyve 26 leckét tartalmaz; van olyan fejezete is, amelyik 12 oldalnál is hosszabb I 18 Ld. a 17. jegyzetet; a szerző középiskolai tanár, név szerint Mealeau, ancien élève de 1' École Normale Supérieur, agrégé d'histoire. " Signoles—Lebas—Deschappe: Orient. Grèce. Paris 1965. 250 1.
