Századok – 1968
A történelemoktatás kérdései - Eperjessy Géza: A franciaországi történelemtanításról. 656
A FRANCIAORSZÁGI TÖRTÉNELEMTANÍTÁSRÓL 659 ugyanazt az anyagot tartalmazza, mint a cours moyen-nak szánt. Egy másik tankönyv pedig mindkét fckon egyaránt használható.13 A tankönyveken kívül több figyelemreméltó helytörténeti összeállítás ós tanári kézikönyv1 4 is áll az alsófokú történelemtanítás rendelkezésére. A középfokú történelemoktatás tantervei A középiskolák szerkezete sokkal bonyolultabb az alsófokú iskolákónál. A középfokú oktatás 2 ciklusra oszlik. Az első ciklusban 3, mégpedig egy „klasszikus", egy „modern" és egy „gyakorlati" tagozat található. Ezek között azonban még nincs éles határ, azért, hogy a tanuló „képességeinek és érdeklődésének" megfelelően könnyen átléphessen egyikből a másikba. Az első ciklus 4 éves, a 6. osztállyal kezdődik és a 3. osztályig, vagyis all éves kortól a 15 évesig tart. Célja az általános műveltség megalapozása.15 A heti órák száma a 6. és 5. osztályban 24,5, a 4-ben és a 3-ban 25,5; tehát kevesebb, mint nálunk, s amellett a tanítási hét az első ciklusban 5 napos, csütörtökön nincs tanítás. A 3. osztály elvégzése után 15 éves korban kell dönteni arról, hogy a tanuló a a 2. ciklus „hosszabb" vagy „rövidebb" formáját választja-e. A „hosszabb" a középiskola (melyet Franciaországban lycée-nek, líceumnak neveznek) valamelyik tagozatában való 3 éves továbbtanulást jelenti, s érettségi bizonyítvány (baccalauréat) megszerzésére nyújt lehetőséget. Tudcrrányegyetemekre, műszaki egyetemre stb. általában csak érettségivel lehet jelentkezni. A „rövidebb" forma 2 vagy 1 éves. A 2 éves ipari, kereskedelmi vagy adminisztratív tanulmányokat végzők „oklevelet" („brevet d'enseignement professionnel"), az 1 éves szakmai tanfolyamot végzők pedig „bizonyítványt" („certificat de' formation professionnelle") nyerhetnek. A továbbiakban a szűkebb értelemben középiskolának tekintett iskolatípussal, tehát a líceumokkal kívánunk részletesebben foglalkozni. Azokat a szerencsés tanulókat, akik ebben az „előkelő" iskolában folytatják tanulmányaikat, az egész ciklus alatt figyelemmel kísérik, hogy „alkalmasak"-e a továbbtanulásra. A második ciklusba a 3. osztály elvégzése uíán, 16 éves korukban léphetnek a a tanulók. A 2. osztály 3 tagozatból áll: az „iroda)mi"-ban a klasszikus és modern nyelvek, a természettudományosban a matematika és fizika, a technikaiban a természettudományok és az ipari technika tanításán van a hangsúly. Az első osztály már 5 (irodalmi, gazdaság-társadalomtudományi, matematika-fizikai, természettudományos és technikai) tagozatra oszlik. Ugyanez az 5 tagozat található az utolsó évfolyamon (classe terminale) is. A tanulók a végzett tagozatnak megfelelő érettségi bizonyítványt nyerhetnek. Az érettségi vizsgának Franciaországban igen magasak a követelményei; országos átlagban a jelöltek mintegy 30 — 50 %-a tud csak megfelelni. így nem véletlen, hogy az érettségi „réme" túlnőtt az iskolák falain, s kcmoly társadalmi problémává vált, amely a szakmai folyóiratokon kívül a legkülönbözőbb orgánumok legtöbbet vitatott kérdései közé tartozik. A mennyiségében túlméretezett és magas minőségi követelményeket támasztó anyaggal az alsóbb osztályokban is nehéz megbirkózni. Az érettségi letételére pedig csak azok a „kiválasztottak" tudnak vállalkozni, akik megfelelő „szellemi" és anyagi teherbírással (gondoljunk pl. az előbb említett drága tankönyvekre!) rendelkeznek. A francia iskolarendszer azonban nemcsak azokat rostálja meg rendkívül alaposan, akiknek érettségi bizonyítványt ad a kezébe. Az egyetemi felvételi vizsgák az érettséginél sokkal nehezebbek. * A történelmet nem egyforma óraszámban tanítják az egyes tagozatokon, a technikai szekciókban pl. kisebb a történelemórák száma. A 6. osztályban (vagyis az első ciklus 1. osztályában) heti 1,5 óra jut történelemre, ezenkívül 0,5 óra állampolgári ismeretekre (instruction civique). (Az utóbbi tárgya következő évfolyamokban is szerepel vagy heti 1/2 órával vagy a történelem és földrajz együttes óraszámához kapcsolva.) A tanterv a 6. osztályban néhány történelmi alapfogalom (kronológia, korok és korszakok stb.) tárgyalása után az őskor, az ókori Kelet és Görögország részletes tárgyalását írja elő. Az ezt követő 5. osztályban a heti óraszám ugyancsak heti 1,5 óra, az anyag pedig az első félévben Róma, a második félévben a középkor törté-13 Ozout-Letterier : Notre livre d'histoire. Cours moyen; cours de fin d'études, é. n. valószínűleg 1964-b61. " Pl. Bernard—Badon: L'histoire par les lectures et les textes. Les grandes faits, les grands figures. La vie. française. Livre du maître, é. п., valószínűleg 1960-tól. 11 L'organisation de l'enseignement en France 1966—1967. Publication de l'Institut Pédagogique National. Cahiers de documentation. Série générale No1. 1967.. márc. 16*
