Századok – 1968

A történelemoktatás kérdései - Eperjessy Géza: A franciaországi történelemtanításról. 656

A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI Eperjessy Géza: A franciaországi történelemtanításról A határainkon túli történelemoktatás kérdései iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen növekedett. Az osztrák és a francia történelemtanításra pl. az 1966-ban az UNESCO égisze alatt megrendezett tankönyvrevíziós tárgyalások irányították rá a figyelmet. E megbeszélések tanulságaival szakmai folyóiratok és más orgánumok is foglalkoztak.1

Komoly reményeink vannak arra nézve, hogy a vegyesbizottságok a közeljövőben hazánk és a többi szocialista ország viszonylatában is megkezdik munkájukat. Mint az osztrák és a francia tankönyvrevíziós bizottságok tagja magam is részt vettem a tárgyalásokon, s több tankönyvet megismertem. A francia—magyar vegyesbizottság az előzetes megállapodás értelmében az 1848 és 1945 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta meg kölcsönösen a tankönyveket, majd a magyar fél javaslatára a XVII. század végétől (lényegében a Rákóczi-szabadságharctól) az 1848-as forradalomig terjedő korszak francia tankönyveinek magyar vonatkozásait is megvitatta. Már a tárgyalások idején felvetődött az az igény, hogy a korábbi időszakok történelmi problémáit s a rendelkezésünkre bocsátott középiskolai tankönyveken kívül más tankönyveket, illetőleg a francia tanterveket is célszerű volna tanulmányozni. 1967 nyarán két hónapot töltöttem Párizsban, s alkalmam volt nemcsak a francia történelem-tantervekkel, hanem az összes, jelenleg használt több mint 100 történelem-tankönyvvel ós tankönyvi segédlettel is megismerkedni. A következőkben ezek alapján szeretném a franciaországi történelemtanítás főbb kérdéseit a magyar vonatkozásokon túlmenően is2 behatóbb vizsgálat alá venni. Az alsófokú történelemtanítás Sok más országhoz hasonlóan Franciaországban is iskolareformot hajtottak végre az 50-es évek második felében, illetve a 60-as években. Az iskolaköteles kor határa a 16. évig terjed. A gyermekek 6 éves korukban kerülnek iskolába, s 11 éves korukig —- függetlenül későbbi speciális irányításuktól — egységes alapfokú művelődési anyagot sajátítanak el. Az ún. előkészítő évfolyam (cours préparatoire) 1 éves; a következő, az ún. cours élémentaire (7 — 9 éves korban) 2 éven keresztül tart; majd a cours moyen, ill. a befejező osztály (utóbbiak 9 — 11 éves korban) ugyancsak 2 éves. Az alsófokú iskola tehát összesen 5 évet ölel fel. Történelmet először a cours ólémentaire-ben tanulnak hetenként kétszer 10 perc keretében.3 A tanterv előírása szerint ezen a fokon a tárgy elbeszélő jellegű. A figyelmet főként a nemzeti történelem nagy alakjaira ós legjellemzőbb eseményeire kell irányítani, bemutatva és megmagyarázva néhány eredeti dokumentumot és képet, amelyek a legfontosabb történelmi emlékekre és leghíresebb emberekre vonatkoznak. A nemzeti múlt különböző korszakainak mindennapi életét és társadalmi viszonyait is ábrázolni 1 Unger Mátyás: A magyar és osztrák történelem tankönyvek kölcsönös vonatkozásai. A kétoldalú tankönyv" korrekció tanulságai. Történelemtanítás 1968, 3. sz. — Pamlényi Ervin: Békés együttélés a magyar és osztrák történelemtankönyvek lapjain. Magyar Nemzet, 1966. júl. 31.—Sz. Ormos Mária: Vitával az egyetértésért. A francia és magyar történelem tankönyvek vitája. Magyar Nemzet, 1966. nov. 27. — Eperjessy Oéza: A francia és a magyar történelem tankönyvbizottság tárgyalásairól. Történelemtanítás, 1967. 2. sz. 2 Az 1950-es években használt francia történelemkönyvek magyar vonatkozásaival először Waczulik Margit foglalkozott: A francia történelemtanítás problémái. Századok, 1964. 4—5. sz. 785—792. 1. Ld. még: Eperjessy Oéza: A magyar történelem francia tankönyvekben. Élet és irodalom, 1967. okt. 14. 3 Horaires et programmes de l'enseignement du premier degré. Horaires des écoles primaires. — A heti össz-óraszám itt ЗЭ. Ebből a történelemre és földrajzra (a két tárgy a középfokon is együtt szerepel a tantervekben) 1 óra <a földrajzra tehát 40 perc) — s többek között — a francia nyelvre 10,5, az erkölcsi oktatásra 1, a számtanra 3,5, a feladatok elkészítésére 5, a pihenésre 2,5 óra stb. jut.