Századok – 1968
A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Bokes; František: Szlovák témák és szlovák munkatársak jelentkezése a Századok hasábjain (1867–1918) 649–648-649
A TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ÉS A SZÁZADOK MÚLTJÁBÓL Frantisek Bokes: Szlovák témák és szlovák munkatársak jelentkezése a Századok hasábjain (1867-1918)* A Magyar Történelmi Társulatban tömörülő magyar történészek folyóirata, a Századok megalapításának 100. évfordulója kedvező alkalmat teremt a szlovák történészek számára is, hogy visszatekintsenek az elmúlt évtizedekre és elgondolkozzanak a szlovák történészeknek a folyóirat hasábjain főleg az 1867-től 1918-ig terjedő években végzett aktív tevékenységéről. A Századok kiadására abban az időszakban került sor, amikor a szlovák nemzeti mozgalom a Matica Slovenská működése következtében, az ún. provizórium időszakában, relatíve kedvező és látszólag felfelé ívelő fejlődési szakaszában volt. A Matica Slovenská, mint a szlovákok nemzeti intézménye, létezésének aránylag rövid ideje alatt is (1863—1875) különösen a kulturális élet területén jelentős anyagi és szervezési lehetőséget teremtett a társadalomtudomány több ága, főleg a történettudomány fejlődéséhez, amelynek, ugyanúgy mint Magyarországon, fontos szerepet kellett betöltenie a nemzetté válás folyamatában. 1867-től a Matica Slovenskának olyan intézményeket kellett helyettesítenie, mint amilyen a magyaroknál a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum, Országos Levéltár stb. volt; a Matica Slovenská néhány vezető személyisége hozzáfogott a szlovák tudomány, mindenekelőtt a történetírás fejlődését biztosító szervezeti alapok lerakásához, mégpedig ún. tudományos szakosztályok életrehívása alapján. Azonban az 1867 után megalakult magyar kormányhatóságok nem engedélyezték a Matica Slovenská számára ilyen szervezeti alapok megteremtését. Ennek ellenére a Matica Slovenská képviselői egészen 1875-ig mindent megtettek annak érdekében, hogy az egyes tudományos szakosztályok, köztük a történetírás számára legalább azokat a legszerényebb alapokat megteremtsék, amelyek elengedhetetlenek voltak e tudományágak mind kutatási, mind pedig publikációs tevékenysége számára. A Matica Slovenská keretén belül működő historiográfiai tevékenység ideológiai alapjának és forrásának az 1861 júniusában a turócszentmártoni nemzetgyűlésen elfogadott határozatoknak kellett lenniök, amelyek a Szlovák Nemzet Memorandumaként kerültek a köztudatba. Az akkori szlovák történészek feladata - igaz ugyan, hogy nem kizárólagosan csak a történészeké — a Memorandum egyes követeléseinek indokolása volt; elsősorban meg kellett indokolniok a szlovákok önálló * Cikkünk szerzője, a neves szlovák történész és publicista, 1968. március 20-án, 62 éves korában váratlanul elhunyt. Gazdag munkásságának középpontjában a XIX. századi szlovák nemzeti mozgalom problematikája állt, különösen az 1861. évi memorandum ügye, amelyet előzményeiben és következményeiben is sokoldalúan megvizsgált. Nevéhez fűződik a szlovák nemzeti mozgalom 1848—1884 közti dokumentumainak kiadása is. Legújabb kutatásai a szlovák tudománytörténet területén folytak; ebből a témakörből meríti tárgyát jelen közleménye is, melyet sajnos már csak mint postumus Írását jelentethetünk meg.
