Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
522 DOLMÁNYOS ISTVÁN esztendőben, a többi a következő évre is áthúzódott. Az 1908-ban végetért vizsgálatok eredménye 3 állásvesztés, illetve elmozdítás, 10 nyugdíjazás volt, heten „lemondtak" állásukról, több tanítót fizetésük 5—2 %-áig terjedő pénzbírságra ítéltek, másokat dorgálásban, feddésben részesítettek. A fegyelmi bizottság csak egy-két esetben hozott felmentő ítéletet.18 1 A fegyelmi vizsgálat elrendelésének indokát csaknem minden esetben az új törvények előírásai szolgáltatták. Nyitra vármegye közigazgatási bizottságának 1908 első felére vonatkozó jelentése megemlítette például, hogy „az 1907. évi XXVI. t. cz. 14. §-ának a) pontjában körülírt államellenes cselekmény miatt bizottságunk fegyelmi választmánya Metroch Pál lubina-klacskechi állami tanítót állásától való elmozdításra ítélte".18 2 A magyar nyelv tanításának elhanyagolása címén indították meg a fegyelmi vizsgálatokat Bács-Bodrog vármegyében.183 Hasonlóképpen „a magyar nyelvtanítás eredménytelenségének elégtelen volta miatt" vontak felelősségre több Torda-Maros megyei tanítót.18 4 A kormány 1909-re vonatkozóan azt jelentette, hogy „az 1907: XXVII. t. cz. 22. §-a alapján szükségessé váló fegyelmi vizsgálatok elrendelése is hova-tovább kevesebb számmal fordul elő"18 5 , azonban a befutott hivatalos jelentésekből azt látjuk, hogy a tanítók elleni hajsza még javában folyt tovább. Fogaras vármegyében újabb 21 görög keleti és görög katolikus pedagógus ellen indult eljárás.18 6 Bács-Bodrog vármegye 12 tanítóját áldozta fel ismét a soviniszta vakhit oltárán.18 7 Bars vármegye megrendítő hangú jelentésben számolt be a törvényhatósági bizottság purifikációs tevékenységéről; e jelentés arról tanúskodott, hogy még a túlbuzgó magyarosítok is kezdték megérezni: valami nincs rendben a Lex Apponyi körül. Bars vármegye törvényhatósága megállapította, hogy olyan tanítókat tiltottak el náluk a tanítástól, akik 15—30 éves pedagógus múltra tekintettek vissza. Még e jelentéstévő is elismerte, hogy „velők méltánytalanság történik ... a hosszú idő alatt meg is öregedtek, elgyengültek és így most teljesen kenyér nélkül maradnak s olykor koldulóra kényszerülnek a mi a magyar oktatásügynek egyáltalán nem válnék előnyére." Az újabb elbocsátásokat az „oklevél hiányával" indokolták. 188 A fegyelmi vizsgálatok más vármegyékben is tovább folytak.18 9 181 Az 1906. évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XXXIII. köt. Bpest. 1909. — Itt található Apponyinak a képviselőházhoz benyújtott jelentése. Ennek adatait összegezve a fentebb említett 181 fegyelmi eset helyett 182 ügy az eredmény. 182 OL. M. E. 1909. XXXVII. 1344. 183 OL. M. E. 1909. XXXVII. 865. 184 OL. M. E. 1909. XXXVII. 1814. 185 A magyar királyi kormány 1909. évi működéséről ós az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönvv. Bpest. 1909. 159. 1. 186 OL. M. E. 1910. XXXVÍI. 5033. 187 OL. M. E. 1909. XXXVII. 4833. — 1909 első felében 11 tanító ellen indítottak fegyelmi vizsgálatot Alsó-Fehér vármegyében „a magyar államnyelv elhanyagolása miatt". OL. M. E. 1909. XXXVII. 4350. Élőfordult, hogy a helyi fegyelmi vizsgálatot a minisztérium kezdeményezte. OL. M. E. 1910. XXXVIÏ. 1899. 188 OL. M. E. 1910. XXXVII. 3949. — A szakképzettség igazolásának bevezetése önmagában természetesen előrelépést jelentett a népiskolai oktatásban. Ez a rendelkezés hozzájárult a kontárkodás felszámolásához. Azonban az oklevél problémát tendenciózusan használták fel a nemzetiségi tanítók, valamint a cseh pedagógusok kiszorítására. Vö. Dr. Pechány Adolf: A tótokról. Bpest. 1913. 219. 1. 189 Gömör és Kishont megyében 1909 második felében 3 tanító ellen indítottak eljárást, míg másik három „lemondott állásáról". Ugocsa vármegyében 2 tanító ügyét
