Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
506 DOLMÁNYOS ISTVÁN önöket illeti, s ezért várjuk utasításaikat, várjuk Párvy, Radnai, Baltik és Zelenka Őméltóságát" — írta a a Slovensky Tyzdenník.112 E „hazafias üdvözlet" kihívó gunyoros hangja már jelezte, hogy Hodza újsága nem remélt komoly támogatást a főpapoktól. A következő hónapban még tovább lépett kritikájával. Pavel Blaho egyik cikke sokkal élesebben támadta a püspököket, a rossz pásztorokat, akik a gondjaikra bízott nyáj rovására kiegyeztek Apponyival.113 A katolikus és evangélikus főpapok magatartása kihatott a szlovák nép egész ellenállására, és azt igen meggyengítette. Ez volt a Lex Apponyival szemben tanúsított szlovák állásfoglalás másik sajátossága, amelyet a szlovák néppárt és nemzeti párt magatartásán, a tiltakozógyűlések alakulásán, valamint a szlovák tanítók véleménynyilvánításán is lemérhetünk. A L'udové Noviny, a szlovák néppárt lapja április elejéig szemlátomást tartózkodott a törvényjavaslatok ügyének bolygatásától.11 4 De a nemzeti párt is tervszerűtlenül, kidolgozott taktika nélkül fejtette ki ellenérveit és ingadozott, hogy az obstrukció eszközét válassza-e, vagy csupán oppozíciójának jelzésére szorítkozzék. A Slovensky Obzor erőteljes szavakkal ostorozta ezért a pártot, és megrótta a szlovák parlamenti képviselőket, mivel Skvcák és Kollár kivételével távolmaradtak a törvényjavaslat általános vitájától.11 5 A néppárt, illetve a nemzeti párt nem mozgósította kellőképpen a tömegeket. A szlováklakta vidékeken nem rendeztek ezreket magukkal ragadó nagygyűlés-sorozatokat. A Slovensky Obzor egyenesen azt állította, hogy a szlovákok mozgalmában nem nyilvánult meg a nép kezdeményező ereje.116 Mindenesetre itt a tulajdonképpeni tömegmozgalom különösen szűk keretek között mozgott. S ezen a helyzeten a szlovák politika fiatal erői — a néppárt és a nemzeti párt felett gyakorolt bírálatuk ellenére — sem tudtak változtatni. A Hodza-mozgalom ugyanis azt a következtetést vonta le a magyar kormány soviniszta politikájából, hogy félreteszi a szűkebb értelemben vett nemzeti feladatokat és energiáját először az általános választójog kivívására összpontosítja. Más szóval ez az elhatározás azt jelentette, hogy Hodza még szilárdabban a Ferenc Ferdinánddal kötött szövetségre kívánta építeni politikáját. Összefogni a Habsburgokkal — ebben a gondolatban vélte felfedezni a haragos, dacos visszavágás lehetőségét. „Nem leszünk félénk szlovák galambok: szlovák sólymokká kell lennünk" — írta lapja, ami ismét világosan mutatja, hogy Hodzát a Lex Apponyi keltette elkeseredés, a nemzeti és társadalmi radikalizálódás vitte még közelebb a nemzeti elnyomás egyik legfőbb tényezőjéhez: a dinasztiához.117 A társadalmi szabadságjogok fokozottabb előtérbe-112 Slovensky Tyzdenník 1907. márc. 8. 1. 1.—„Velebnym, prevelebnym, dőstojnym a osvietenym knazom i biskupom katolíekym i evanjelyckym vlasteneeké pózára venie !" 113 Slovensky Tyzdenník, 1907. ápr. 26. 1. 1. — Dr. Pavel Blaho: Este skolskó zákony ! Említést érdemel, hogy Blaho három évvel később tartott választási beszédében erre a témára visszatérve — nyilvánvaló túlzással, de nem teljesen alaptalanul — a püspököket tette felelőssé a Lex Apponyi megvalósulásáért. L'udové Noviny, 1910. márc. 25. 2. 1. 114 Ekkor kisebb cikkben számolt be a tiltakozó mozgalom eseményeiről: 190 <. ápr. 5. 6. 1. — „Národnosti a Apponyiho návrh о skolstve." 115 Slovensky Obzor, 1907. 4. sz. (ápr.) 240—241. 1. — „Politika poslednych dní." 116 Slovensky Obzor, 1907. 4. sz. (ápr.) 240—241. 1. 117 Slovensky Tyzdenník, 1907. máj. 3. 1. 1. — „Zaujeme si vlast'."
