Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
A „LEX APPONYI" 505 a Lex Apponyi szövegét oly módon ismertette, mintha az kimondotta volna az elemi népiskolákban folyó nemzetiségi nyelvű oktatás teljes eltörlését. A Lúgoson megjelenő román Drapelul egyik vezércikke például azt írta, hogy „ha Apponyi tervezete törvényerőre emelkedik és érvénybe lép, iskola nélkül maradunk!"105 Ez a tétel különböző változatokban az egész egykorú nemzetiségi sajtóban elterjedt10 6 , a nemzetiségi tiltakozásokra nagy mozgósító hatást gyakorolt, bár a későbbi eseményekből tudjuk, hogy 1907, illetve 1910 után nem következett be az elemi népiskolák nem magyar nyelvű oktatásának ilyen mértékű felszámolása. A törvény szövegének pontatlan értelmezése bukkan fel az olyan megállapításokban, melyek általában az egyházak és iskolák szétválasztásának törekvésével,10 7 vagy elsősorban a kivándorlás fokozásának igyekezetével10 8 hozzák kapcsolatba a Lex Apponyit. Ugyanide kell sorolnunk, hogy néha a nemzetiségi lapok — a magyar iskolatörvények ós a Poznan (Posen) vidéki német rendeletek kétségtelen párhuzamát felhasználva — a magyar rendelkezéseket a poroszosító politika pontos, minden vonatkozásban azonos másaként tüntették fel.109 A magyar kormányzat és a magyar úri sajtó nagy előszeretettel ragadta ki a propagandisztikus túlhajtásokat az elnyomott nemzetek tiltakozásából, hogy ilyen módon igazolni igyekezzék saját politikáját. A Lex Apponyi fogadtatását vizsgálva feltűnik, hogy az elnyomott népek, közös tiltakozásuk ellenére, különbözőképpen reagáltak az új iskolatörvény ekre. A szlovákok állásfoglalásának sajátosságai közül mindenekelőtt a szlovák területen működő egyházak főpapjainak és lelkészeinek a románokénál és szerbekénél is lanyhább ellenállására vagy éppen cinkos magatartására kell rámutatni. E különbség elsősorban abból adódott, hogy a szlovákok nem rendelkeztek nemzetegyházzal.11 0 A szlovákok a katolikus egyházban, de még az evangélikus egyházban sem találtak megfelelő támaszra. Ezeknek az egyházaknak a vezetői a magyar kormányzattal többé-kevésbé összejátszottak és gyakran szűkebb egyházi érdekeik következetes védelmétől is eltekintettek.11 1 A Lex Apponyi esetében is így történt. Erre azonnal felfigyelt a Hodza-féle parasztmozgalom lapja és vezércikkben szólította fel a papságot kötelessége teljesítésére. „Tisztelt urak! Mi szlovákok azt tartjuk, hogy az egyházi iskolák megvédéséért folytatott harc vezetése 105 Drapelul, 1907. ápr. 6. 1. 1. 106 Lásd pl. Telegraful Roman, 1907. febr. 26. 66. 1. („. . . el ínseamna nimieirea eu desavârsire a scoalei románé."); Tribuna, 1907. márc. 27. б. 1. („. . . menit sä nimiceascä scoalele confesionale . . ."); L'udové Noviny, 1907. ápr. 19. 1. 1. („Ponevác ciel' zákona tohoto je uplné pomad'arőenie l'udovych skôl . . .); Slovensky Tyzdenník, 1907. márc. 1. 1. (,,Z celého zákona vysvitá, ze slovenciná má byt' z nasich skôl celkom odstránená.") 107 Telegraful Roman 1907. ápr. 25. 1. 1. — „Noua lege scolarä." 108 Národnie Noviny, 1907. márc. 21. 1. 1. — „Mad'arisácia vyhána z otèiny." 109 A Tribuna pl. egyetértően ismertette Eduard Drumont francia nacionalista politikusnak a La Libre Parole-ban megjelent cikkét, amely a magyar iskolatörvényeket a nem magyar nyelvű oktatás teljes betiltásaként értékelte ós azonosította a lengyelek ellen foganatosított intézkedésekkel (1907. ápr. 5. 1. 1.). 110 Vö. Dr. Josef Macûrek: Dëjiny Mad'arù a uherského stâtù. Praha. 1934. 279-280. 1. 111 Ebben a vonatkozásban hasznosítani lehet Karol A. Medveckynek a katolikus püspöki kar felett gyakorolt kritikáját, i. m. 60. 1.
