Századok – 1968
Tanulmányok - Dolmányos István: A „Lex Apponyi” 484
A „LEX APPONYI" 501 Feltűnő azonban, hogy a demonstrációkban viszonylag csekély szerepet játszottak a tanítók. Jóllehet a mozgalom résztvevői között néha feltűnik egyegy tanító,8 0 de a pedagógus testületek korántsem aktivizálták úgy magukat, mint a papi kollektívák és az ügyvédek. Feltételezhetően ezt a körülményt ismerte fel az a hét román község, amely a következő év elejétől Liged község tanácsának kezdeményezésére máris felemelte tanítóinak a fizetését a törvény által előírt minimumra, pedig ezt a rendelkezést csak 1910-ben kellett volna végrehajtaniuk. 8 1 Érdekes ugyanakkor, hogy a román községek eljárását nem követte a román egyházak hasonló intézkedése. Ez egyebek között arra enged következtetni, hogy a Lex Apponyi nagyobb semlegesítő hatást gyakorolt a községi iskolák tanítóira, mint az egyháziakra. A tanítómozgalom viszonylagos gyengesége ellenére — amint ezt a román lapok cikkei és a tiltakozógyűlések mutatják — a Lex Apponyi a magyarországi (s részben a külföldi) románok körében erőteljes visszhangot váltott ki, nagy felháborodást keltett. Az erdélyi magyarok és románok viszonyát vizsgálva helyesen állapította meg Biró Sándor, hogy „Apponyi Albert törvényjavaslatai fokozták a románok izgatottságát".82 A szlovák politika különböző csoportjai szintén azonnal jelezték, hogy a készülő törvényeket nemzeti iskoláztatásuk szempontjából sérelmesnek tartják. A szlovák néppárt lapja felhívást intézett a szlovák néphez, amelyben megbélyegezte a kormány erőszakos magyarosító iskolapolitikáját.8 3 Tiltakozását a vallás védelmének jegyében jelentette be. Finom utalással jelezte azonban, hogy ez egyszer külön oka is van az egyházi iskolák védelmére.8 4 A L'udové Noviny helyesen ismerte fel, hogy a koalíció az iskolatörvények beterjesztésével tulajdonképpen meg akarja szilárdítani hatalmát. Ezért rámutatott: a nemzetiségek a javaslatok elleni harcukkal a koalíció bukását is előmozdítják.8 5 A szlovák katolikus klérus lapja egyébként feltűnően keveset foglalkozott az iskolatörvények ügyével, óvatosan fogalmazott, és bírálatát nem általában a magyar kormányok, hanem a koalíciós kormány ellen irányította. A N ár od nie Noviny, a szlovák nemzeti párt evangélikus vezető csoportjának lapja már más hangot ütött meg. A Lex Apponyit janicsártörvénynek nevezte, amely azt követeli a tanítóktól, hogy a nem magyar gyermekeket saját nemzeteik ellenségévé neveljék.86 Magabiztosabb, támadóbb politikai irányvonalára jellemző, hogy míg több nemzetiségi kiadvány egyenesen a nemzethalál rémét idézte olvasói lelki szemei elé, a Národnie Noviny kifejtette: a Lex 80 így pl. a Tribunában (1907. márc. 26. 6. 1.) olvashatjuk egy román tanító tiltakozó levelét. Rosszul megválasztott, a főpapság szájaízének megfelelő érvei bizonyára nem hatottak kellőképpen tanítótársai körében; azt állította ugyanis, hogy a javaslat általában fenyegeti az egyházi tanítók megélhetését („existenta"), bár mindenki tudta, hogy a tervezet fizetésemelést helyezett kilátásba. Természetesen kétségtelen, hogy a tanítókkal szemben támasztott nyelvi és szakmai követelmények a tanítók egyes rétegeiben valóban létgondokat keltettek. 81 Lupta, 1908. jan. 19. 1. 1„ jan. 21. 1. 1. 82 Bíró Sándor : Az erdélyi magyar—román viszony a legutóbbi évtizedekben. „Erdély és népei". Szerk. Mályusz Elemér. Bpest. 1941. 215. 1. 83 L'udové Noviny, 1907. febr. 15. 1.1. — „Ohlas к slovenskému l'udu !" (A lap a Katolické Noviny folytatása.) 84 L'udové Noviny, 1907. márc. 8. 1. 1. — „Státna skola". 85 L'udové Noviny, 1907. ápr. 19. 1. 1. — „Sirátky nase nábozenské skoly." Vö. uo. ápr. 5. 6. 1. — „Národnosti a Apponyiho navrh о skolstve." 86 Národnie Noviny, 1907. febr. 28. 1. 1. — „Janiciarske návrhy zákona."
