Századok – 1968
Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447
KÁSZONYI DÁNIEL 463: írni a magát Beck bárónőnek nevező magyar emigránsnő emlékiratát.39 Ez a vállakózás még tovább élezte Pulszkyhoz való kapcsolatát, bár emlékírásában ezt erre az időre is eltúlozza. Beck bárónő, mások szerint Racidula, a szabadságharc idején kémszolgálatot végzett, Londonba emigrált és 1850 végén megjelentette angol, majd német nyelven a szabadságharc idején véghezvitt kalandjainak történetét. A könyvnek nagy sikere volt, s a szerző újabb könyv megjelentetésére készült, ehhez keresett segítséget, illetve szerzőt. Derra Konstantin emigráns közvetítésével már korábban kapcsolatban állott Kászonyival. Miközben az új könyv számára Beck bárónő előfizetőket gyűjtött, Birminghamban 1851. augusztus 28-án a rendőrség letartóztatta,40 a beteg nő két nap múlva a tárgyalás előtti éjszaka a börtönben meghalt. Az ügy óriási port vert fel, és meglehetősen kompromittálta a magyar emigrációt. Kászonyi a letartóztatott nő pártján állott, a közvélemény Pulszkyra gyanakodott, mint a letartóztatás értelmi szerzőjére. Kétségtelen, hogy a német nyelvű kiadás támadta Pulszkyt a pénzügyek kezelése miatt. Nem tisztázódott, hogy Kászonyi mennyiben segédkezett a német nyelvű kiadás elkészítésében, mindenesetre a könyv az elsők között volt, amely a magyar szabadságharcról — magyar részről — napvilágot látott, ténybeli tévedései és túlzásai ellenére is szolgálatot tett a magyar ügynek. Görgey-ellenes, Kossuth-párti hangnemben íródott, felnagyította a szerző szerepét, de hangvételében kifejezetten forradalmi. S ez az a pont, ami alátámasztani látszik Kászonyi részvételét. Egyes epizódok így a nagyszombati csata, a feldunai hadsereg és Görgey stb. Kászonyi jelentésére utalnak, bár ő nincs sehol megemlítve. Van viszont a könyvnek egy igen érdekes bekezdése, ami szó szerint egyezik a Neue Rheinische Zeitungban megjelent Kossuthról szóló lelkes hangú méltatással. „Először a 48-as forradalmi mozgalomban, először 1793 óta — hangzik Beck bárónő megállapítása — merte egy, az ellenforradalmi túlerőtől körülvett nemzet a gyáva ellenforradalmi erőszakkal szembeszegezni a forradalmi erőt. Először hosszú idő óta látunk itt egy igazi jellemet, egy férfit, — aki a kétségbeesés harcának a kesztyűjét népe nevében odavágni merte, aki nemzete számára Mirabeau és Washington volt egy személyben — Kossuth Lajost."41 A szerző, aki feltétlenül ismerte a Neue Rheinische Zeitung cikkét, minden valószínűség szerint Kászonyi Dániel volt. Ami Pulszky szerepét illeti, minden jel arra mutat, hogy részt vett a Beck bárónő körüli intrikákban, hiszen Hajnik Pál, Pulszky bizalmasa lépett fel fő vádlóként, ugyanakkor nyilvánosan Pulszky nem vitatta Beck bárónő kémszolgálatainak hitelességét. Az 1850. március 25-i választmányi ülésen Pulszky elnökletével született határozat Beck bárónő segélyezéséről, „ki a magyar nemzeti bizottmány szolgálatában több missziókat vitt végbe".42 A később kiutalt segély összege összesen 3 fontot tett ki. Kászonyi forradalmi irányú hangvételére nem csupán a közölt idézet és a könyv radikális elmélkedései utalnak, hanem a londoni emigráción belül 3' Wilhelmine, Baronin von Beck: Memoiren einer Dame während des letzten Unabhängigkeitskrieges in Ungarn. London. 1851. 40 Kropf Lajos: Beck Vilma. Budapesti Szemle, 1901. 373 — 397. 1. és Bp. Szemle, 1902. 457-460. 1. 41 Beck V.: i. m. I. köt. 7. 1. 42 Széchényi Könyvtár Kézirattár. Emigrációs iratok. Quart Hung. 2506.
