Századok – 1968
Tanulmányok - Márkus László: Kászonyi Dániel. 447
KÁSZONYI DÁNIEL 455: ban erősen keveredtek a katolikus egyházzal szemben inkább eretnek, mint forradalmi ízű nézetek utópista krisztusi elvekkel, mégis egyrészt a Szent Szövetség kopóinak felhorkanása, másrészt a pápai elátkozás azonnal a progresszív körök érdeklődésének középpontjába sodorta a francia abbé írását. Megindult a hajsza a fordító személyének a kinyomozására, a jelentések ezzel többeket gyanúsítottak, így Kászonyi Dánielt is. Ha Kászonyi szerepét megvizsgáljuk a pozsonyi ifjak mozgalmában, kétségtelenül meg kell állapítsuk, hogy több ellentmondás található emlékírása és a fellelhető korabeli dokumentumok között. Vitathatatlan, erre nemcsak az emlékirat, hanem — mint említettük — a hivatalos jelentések is utaltak, hogy Kászonyi a Társalkodási Egylet, vagy ahogy ő nevezi, a Casinó, egyik alapítója és bizonyos értelemben hangadója volt.1 6 Annak tisztikarába is beválasztották. Az első -— már idézett rá vonatkozó —- jelentésben, amelyben név szerint szerepel, 1834. július 30-ról 'származik. Wirkner is hangadónak jelöli (Pulszky mellett), azonkívül nyilvánosság előtt is sokat szerepel, így a Széchenyi mellett rendezett tüntetés, majd a királyi személynökhöz vezetett küldöttség kapcsán. Mindez a nádornak is tudomására jut, aki Kászonyi apjára és nagybátyjára való tekintettel — az egyik kancelláriai tisztviselő volt, a másik az események időpontjában is az — felszóhtja Reviczkyt, a magyar kancellárt, hogy apján keresztül hasson az ifjú Kászonyira. Az 1834. október 3-i — külön e tárgyban — Reviczkyhez intézett nádori levél,1 7 amely részben hivatalos, részben társasági stílusban íródott, jelzi, hogy a nádor személyesen intézkedett, a végrehajtással Wirkner bízatott meg, aki közvetlenül id. Kászonyi Dánielhez fordult. Kászonyi „romlott" magatartásáról feltehetően principálisa, Ragályi Tamás is adott információt, mert a nádor levelében megemlíti, hogy Ragályi éppen „könnyelmű, rendzavaró és tékozló magatartása miatt szolgálatából elbocsátotta" az ifjú Kászonyit, aki „különben is rossz hírben áll bűnös könyvek olvasása" és „romlott erkölcsi, vallási és politikai elvei" miatt. A nádori utasítás vérehajtásáról Reviczky november 13-i levelében ad liírt,1 8 amikor közli, hogy a „Casinó két fő hangadója, Kászonyi és Pulszky el lettek távolít va Pozsonyból". Az eltávolítás körülményeiről Kászonyi is megemlékezik, aki kiemeli a nádor humánus magatartását. Visszaérkezése után ismét látogatja a Casinót, és részt vesz az ifjak mozgalmában, de akkor már megkezdődik az egyesületen belül a politikai differenciálódás. Pulszky, akit nagybátyja, Fejérváry vett „kezelésbe" felsőbb utasításra, kilépett az egyesületből. Nagyon valószínű, hogy már 1834 őszén, amikor ismertté vált Kászonyi és Pulszky vezető szerepe az egyesületben, megindult mindkettő családjának részéről a mentőakció az ifjú táblabírójelöltek karrierje érdekében. Ferstl egyik jelentésében hangsúlyozza, hogy Pulszky Fejérváry befolyása alatt áll, aki viszont Eötvös Ignác alkancellár barátja, tehát ezen az szálon keresztül kell hatni rá.19 Hasonló kapcsolatról lehetett beszélni Mérey Sándor, a Helytartótanács elnöke és Kászonyi Sándor udvari tanácsos között. Az ifjú Kászonyi esetében, úgy látszik, a meggyőzés nem járt olyan sikerrel, mint Pulszkynál. A szembenálló fél tehát a megfélemlítés eszközé-16 Jelentés 1834. nov. 13-ról O. L. Magy Kane. Ein. 1834/1344. 17 József nádor levele Reviczkyhez 1834. okt. 3. és okt. 8. O. L. Magv. Kanc. Ein. titkos 1834/197 és 198. 18 O. L. Magy. Kanc. Ein. 1835/48. 19 Ferstl jelentése 1834. okt. 4. - ÖSA Abt. alig. Verwaltg. PHSt Zl. 345/1834. No. 10230.
