Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
442 KIRSCHNEll BÉLA és csendőrökből szerveztek karhatalmat, s a bácskai vörösezred legénységét lefegyverezték,149 s a megbízható katonaság többsége, akiknek egy része még júliusban került Kiskunhalasra az ellenforradalmi mozgalom megfékezése céljából, parancsot kapván, eltávozott,.150 Jánoshalmán a Ceglédről kapott távirati utasítás után kezdték meg a Vörös őrség lefegyverzését s a csendőrség szervezését. A járási politikai biztos közbelépésére azonban a vörösőrök egy részét újból felfegyverezték, s ezek a ceglédi ellenforradalmi erők bevonulásáig teljesítettek szolgálatot.151 Kalocsán az augusztus 2-án rendkívüli kiadásban megjelenő lapból vált ismeretessé az új kormány^ megalakulása15 2 s a párttitkárság statáriumról szóló rendelete.153 A Vörös őrség mozgósítása következtében jelentősebb reakciós megmozdulásra itt sem került sor. Augusztus 3-án a bűnügyek átvizsgálására kiküldött bizottság is még működött.15 4 Soltvadkerten a munkástanács augusztus 8-ig funkcionált, de a régi elöljáróság, mert a tanács elnökét bíróvá választották, csak 11-én tudta elfoglalni a helyét.15 5 Augusztus 2-án délben a román csapatok már bent voltak Monoron, de a direktórium még mindig a helyén volt. A város csak este adta meg magát. Másnap több mint 50 vöröskatonát kivégeztek, mert a román járőr15 6 egyik tagját 2-án egy átvonuló páncélvonat legénysége tűzharcban lelőtte. A tanácsok, a direktóriumok funkcionálása azonban a városokban s a községekben már nem teljesen a régi módon történt, tekintélyük megcsappant, hatóerejük erősen lecsökkent. Segítséget nem várhattak, magukra hagyva végezték, amennyire tőlük tellett, áldozatos kötelességüket. A reakció, ha fokozatosan is, egyre inkább tért nyert. Lehetőségei megnőttek, s bár arra a legtöbb helyen nem volt képes, hogy kendőzetlenül, nyíltan, határozott célját felfedve lépjen fel, az intervenció árnyékában, a forradalmi erők gyengülése következtében a bonyolult, kuszált helyzetben már arra készült, hogy leszámoljon ellenfeleivel. S célja megvalósításában támaszkodni tudatt a félelemből, a tehetetlenségből, az önmentésből adódó, növekedő tendenciákra, amelyek egyre inkább kitapinthatókká váltak. Augusztus 2-án az I. hadtest kapitulációjával Budapest elfoglalása a legközvetlenebb veszéllyé vált. A kormány azonban semmi erőfeszítést nem tett, hogy Budapestet megpróbálja katonailag védeni. A főváros védelmének megerősítését július végén felfüggesztették, s bár a 7 védőkörlet még fennállt, mivel augusztus 5-re tervezték ezek megszüntetését,157 az itt levő csekély erő, amely még kör-körösen is volt elosztva,15 8 nem volt alkalmas arra, hogy valamennyire is feltartóztassa az ellenség előnyomulását. Ehhez járult, hogy 149 Uo. Belügyi Népbiztosság. BM. Ein. 1920-36-453/1641. 150 Simó Lajos (Kispest), 19Í9-ben a Lipták Gyár főbizalmija, visszaemlékezése (személyes gyűjtés). isi pi Arc h Kalocsai Büntető Törvényszék 1920-B —384. 152 Bernhardt Zsigmond: Egy jezsuita emlékei a kommunizmus idejéből. Bpest. 1919. 119. 1. 153 Kalocsai Néplap, 1919. aug. 2. isi pi Arch. Kalocsai Államügyészség 1919. EL. i. k./6. 1919. aug. 13-i jelentés. 155 Uo. Kalocsai Büntető Törvényszék, 1920 — B — 984. I. 1919. szept. 8-i jelentés. 156 Cegléd. Szerkesztette Kolofont József. A magyar városok monográfiája. Bpest. 1931. 384. 1. 157 HIL. Magyar Királyi Honvéd Főparancsnokság 806. csomó 555/1919. 158 Az I. védőkerület székhelye Alag, a II. kerületé Cinkota, a III. kerületé Pestlőrinc, a IV. kerületé Soroksár, az V. kerületé Budafok, a VI. kerületé Budakeszi, a VII. kerületé Csillaghegy volt. (HIL. MTI. 73. csomó, térképvázlat).
