Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYZÓTANÁCSA LEMONDÁSÁNAK HATÁSA 429 3-án megjelent újság hírül adta, hogy a belügyminiszter távirata szerint a fegyverszünetet megkötötték, s a Vörös Hadseregnek az összeütközést el kell kerülnie. Bár a táviratban volt szó arról, hogy „a munkástanácsok és egyéb hatóságok szigorúan teljesítsék kötelességüket", azonban egy mondat sem volt arról, hogy pontosan mit tartalmaz a fegyverszünet, — amit egyébként a valóságban nem kötöttek meg —, s ezt a körülményt fel lehetett használni arra, hogy az ellenállás értelmetlenségét bizonyítsák. Augusztus 3-án pedig hadosztályparancs érkezett, hogy parlamentereket küldjenek a román csapatokhoz.40 Emellett augusztus 2-án ismertté vált Ágoston sajtónyilatkozata is a demokráciára való áttérésről. S bár a helyi újság még az esetleges ellenforradalmi színjátékok ellen írt ,,A kormány feladata" c. cikkében, de ugyanakkor a további fegyveres ellenállás értelmetlenségét hangoztatta,47 s az osztályharc továbbvitele helyett a közös érdekekről, osztályok feletti érdekekről beszélt. „Magyarország népköztársaság" c. cikkében a kormány programjával kapcsolatban a következőket jelentette ki: „Az új kormány nagyon helyes érzékkel kerüli programjában azokat a cél- és iránymegjelöléseket, amelyek kiéleznék a pártoknak és osztályoknak az ellentéteit. Nem ismerhet más célt, csak az ország megmentésének a célját."48 Ennek ellenére is a helyzetet úgy értékelte, hogy meg lehet menteni „a proletárforradalom nagy nivelláló eredményeit és a forradalmi szellemet a magunk és a világ minden dolgozó embere számára".4 9 Ez a kettősség azonban mégis már annak a jelzése volt, a hatalom területén törés következett be, s amennyiben a román csapatok meg akarják szállni a várost, ennek nagyobb akadálya nem lesz. Ez a munkáshatalom szempontjából végzetesnek bizonyult. A román front mentén húzódó városokban, községekben a kérdés ugyanis nemcsak úgy vetődött fel, hogy a kormány munkáskormány-e, vagy sem, hogy az új kormány képviseli-e a munkásosztály hatalmát, a munkásság érdekeit vagy sem, hanem úgy is, hogy ha a királyi román csapatok elfoglalják az illető helységet, ott a munkáshatalomnak vége van. A front megingása a legközvetlenebb veszélyt jelentette. Éppen ennek következtében azoknak az erőknek, amelyek a proletárhatalmat akarták védeni, erejük nem egyszerűen a helyi viszonyokban rejlett, hanem a központi hatalom álláspontjában, elhatározásában is. Igaz, a kormány lemondásáról szóló táviratot lehetett úgy is értelmezni, hogy mindaddig, amíg a fegyverszünetet nem kötötték meg, a harcot folytatni kell. Haubrich fegyverszünetet célzó parancsából is nemcsak kapituláns, hanem más, a harc további folytatására vonatkozó következtetést is le lehetett vonni. Ugyanakkor fel kellett vetődnie, hogy a fegyverszünet elfogadása létrejöhet-e másképp, mint politikai engedmények alapján. S az új kormány megalakulását már eleve nem engedménynek kell-e tekinteni? S mit jelent a fegyverszünet ? A béke előkészítését vagy csak lélegzetvételt ? Másrészt érdemes-e a harcot folytatni, ha fegyverszünet lesz ? Peyer Miskolcra küldött távirata a kormány kiáltványában világosan meg nem fogalmazott értelmezésre adott választ, mikor arra utasított, hogy a királyi román csapatokkal szemben ne vegyék fel a harcot. Peyer távirata annak a jelzése volt, hogy a kormány álláspontja szerint a harc továbbfolytatása értelmetlenné tenné saját létét, és azt jelentette, hogy az antant Ígéretekre számítva nem is tartotta lehet-46 Reggeli Hírlap (Miskolc), 1919. aug. 4. 47 Uo. 1919. aug. 3. 48 Uo. 49 Uo.
