Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
430 KIRSCHNER BÊLA ségesnek a központilag irányított ellenállást, s ennek alapján a fegyverszünet elérését. Ezzel a módszerrel azonban a kormány teljesen lehetetlen helyzetbe került, és kiszolgáltatta önmagát, de ugyanakkor közvetlen fizikai életveszélynek tette ki azokat, akik valóban komolyan vették, hogy a munkástanácsok és egyéb szervek maradjanak a helyükön. Nem tartjuk valószínűtlennek, hogy a kormány számított arra is, hogy a még mutatkozó katonai ellenállás megkönnyítheti, hogy a román csapatok elfogadják a felajánlott fegyverszünetet, hiszen teljesen biztosak nem lehettek abban, hogy a felajánlkozásnak azonnal eredménye lesz. Ezzel magyarázható, hogy sem a kormány a táviratban, sem Haubrieh utasításában nem szólított fel arra, hogy a további katonai ellenállást szüntessék be, illetve ne szüntessék be. Viszont ahol számítani lehetett arra, hogy egy esetleges jelentősebb ellenállás bontakozik ki, ott tenni kellett valamit, mert az ellenség ebben az esetben az új kormány jellegét nem értette volna meg. Ennek viszont az volt a következménye, hogy sok helyen a román csapatok ellenállás nélkül nyomulhattak előre, s így ennek eredményeképpen a munkáshatalom felszámolása végbemehetett. Ez történt Miskolcon is. A reakció ugyanis a felfegyverzett munkások miatt nem volt képes arra, hogy osztályérdekeit azonnal érvényesítse. Viszont a forradalmi erők sem voltak elég erősek ahhoz, hogy a kormány támogatását nem érezvén a hátuk mögött, fegyveresen védjék a várost. Meggátolják és érvénytelenítsék a katonai parancsnokság által kiküldött parlamenterek kapitulációs javaslatát, akik a román intervenciós csapatokkal kötött egyezményt az intézőbizottsággal is elfogadtatták augusztus 4-én. A megyéhez tartozó legtöbb járási székhelyen és községben a kormány lemondása ellenére sem változott meg lényegesen a helyzet. Ózdon pl. egyaránt működött a járási, a városi tanács s a direktórium és a gyári ellenőrző munkástanács. A vasgyárban még augusztus 7-én is szignálta a munkástanács elnöke, Elek István a gyárból elküldendő leveleket, jelentéseket.50 Augusztus 4-én a járási biztos olyan utasítást adott a községeknek, így Ózdnak, hogy „a tanácskormány által megállapított, de még ma folyósított hetibérekre 1919. április hó 15-től számítva 1919. július hó 29-ig terjedő időre a községi közalkalmazottak részére a községi pénztárból utólagos elszámolás terhe mellett megfelelő előlegeket"5 !-fizessenek ki. A környező községekben is egymásután hajtottak végre még a Tanácsköztársaság által hozott rendeleteket. Pl. a július 30-án küldött táviratra, amely szükségessé tette, hogy gabonaátvevő bizottságokat alakítsanak, Sajóvárkony augusztus 4-én jelentette, hogy az erre vonatkozó jelentését elküldte.52 Sok helyen a direktóriumok akkor menekültek el, hagyták el funkciójukat, amikor a királyi román csapatok közvetlenül a falu közelébe értek, illetve az elöljáróságok, areakcióserők csak a román csapatok bevonulása után vették át funkciójukat.5 3 Mezőkövesden pl. mikor Murányi Kálmán főgimnáziumi 50 MÁL. Ózdi járási főszolgabírói iratok. 2418/1919; és OL. Rima S. V. Rt. 392. csomó. 212. 61 Uo. 2397/1919. 52 Uo. 2358/1919. 53 Lásd például Borsodivánkán 1919. aug. 2-án (MAL. Mezőkövesdi főszolgabírói iratok. 2916/1919), Gesztelyen közvetlenül a románok bevonulása előtt menekültek el egyesek, bár a direktórium helyén maradt (PI Arch. Miskolci Büntető Törvényszék 1920 —B —10002). Tiszalucról azonban a direktórium elmenekült (uo. Miskolci Büntető Törvényszék 1919 —B —2986). Egerfarmoson a románok bevonulása előtt megszűnta direktórium (uo. Tagyob. 2/7).
