Századok – 1968
Tanulmányok - Kirschner Béla: A Tanácsköztársaság kormányzótanácsa lemondásának hatása a frontvonal mentén. 419
428 KIK SCHNEE BÉLA őrzését. Augusztus 1-én éjszaka és 2-án több ezer munkás fegyverkezett fel s cirkált 15—20 fős csoportokban, amelyek minden csoportosulást feloszlattak.38 A Diósgyőri Vasgyárból is jelentős karhatalmi erők jöttek át Miskolcra.3 9 A város teljes egészében a munkásság kezén volt, s ugyanez volt a helyzet Diósgyőrben is. A reakció nem mert megmozdulni. Augusztus 2-án megjelent az intézőbizottság statáriális rendelete is: „Miskolc város területére a felelős kormány rendelkezése értelmében statáriumot és teljes szesztilalmat rendelünk el. Ennek értelmében rögtönítélő bíróság ítélkezik minden olyan bűncselekmény fölött, amely a közrendet, személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. Rablás, fosztogatás, gyújtogatás, közvagyon vagy üzemek szándékos megrongálása, emberölés, a közrend elleni izgatás halállal büntethetők. Ugyancsak rögtönítélő bíróság ítélkezik a szesztilalmat megszegők felett."40 Az intézőbizottság még 2-án közölte a járásokkal s a községekkel az új kormány megalakulását.41 A Reggeli Hírlap 1919. augusztus 3-i tudósítása szerint a járási székhelyeken „komoly", nyugodt megértéssel fogadták mindenütt az új kormányról érkezett hírt. A munkástanácsok a Vörösőrséggel együttműködve biztosították a rendet és a nyugalmat. Augusztus 2-án Borsod megyében úgy tűnt, hogy a munkáshatalmat az új kormány megalakulása közvetlenül nem veszélyezteti. A munkásság tettrekészsége pedig azt mutatta, hogy minden reakciós megmozdulást kész elfojtani. A hatalom a proletárdiktatúra szerveinek a birtokában volt. Szögligeten a politikai biztos augusztus 2-án a direktórium hatáskörére vonatkozóan többek között a következő utasítást adta: „Felügyel arra, hogy a tanácsköztársasági rendszer a község lakosai által támogattassék és erősíttessék. Minden elégedetlenségről, különösen ellenforradalmi jelenségekről azonnal jelentést tesz a járási vagy súlyosabb esetben a megyei direktóriumnál."4 2 Augusztus 2-án a megyei intézőbizottság utasította pl. a járási közigazgatási hivatalt, hogy a borsodcsépányi segédjegyzőt csalás miatt tartóztassa le.43 A miskolci állampénztár azt az utasítást kapta, hogy a vármegyei intézőbizottság felelősségére előlegképpen a miskolci kerületi terményhivatal részére 30 000 koronát fizessen ki.4 4 A megyei intézőbizottság a járási munkástanácsokhoz küldött rendeletében közölte, hogy katonai felszerelést senki nem vehet, s. egyben utasította a munkástanácsokat, hogy a kóborló katonákat szereljék le, s aki ellenszegül, azt át kell adni a forradalmi törvényszéknek.45 A hivatalok mindenütt dolgoztak. A hangulat olyan volt, hogy a felfegyverzett munkássággal s a katonasággal védeni lehetett volna Miskolcot. Augusztus 2-án este azonban két fontos momentum közrejátszott abban, hogy a bizakodás megcsappanjon, hogy az intézőbizottság hamarosan elveszítse vezetőszerepét s előtérbe kerüljenek azok az erők, amelyek a proletariátusnak a társadalomban eddig elfoglalt helyét meg akarták változtatni. Az augusztus 38 Uo. 1919. aug. 3. 39 Uo. 10 PI Arch. A Tanácsköztársaság adatait gyűjtő országos bizottság (a továbbiakban: Tagyob.) 2/7. 41 MÁL. Kormányzótanácsi Biztos Alt. iratok. 664. kt./1919. Az új kormány megalakulásáról a járási székhelyek is küldtek értesítést. Pl. Szikszó 2-án értesítette Felsővadászt (PI. Arch. Tagyob. 4/7). 41 PI Arch. Tagyob. 2/29. 43 MÁL. Ózdi járási főszolgabírói iratok. 2406/1919. 44 Uo. Kormányzótanácsi Biztos. Ált. iratok. 667/1919. 46 Uo. 668/1919.
